Két egykori lakhely, mely ma már tökéletes kirándulóhely

Egykor lakhelyek voltak, a mindennapi életük éltek bennük emberek, ma pedig olyan látványos látnivalók, kirándulóhelyek, melyeket érdemes úti célként választani.

Noszvaj barlang és pincelakások

A Bükk Nemzeti Parkban, Noszvajon, Egertől és Miskolctól nem
is túl messze, az 1960 évek körül számos barlang és pincelakás épült. Egykor
családok éltek bennük. Eger és Miskolc között 64 pincelakás húzódott, majd
1930-ban tovább bővült ez a szám és 70 barlanglakás került kialakításra, ahol
több mint 250 személy élt. Volt olyan időszak, amikor Noszvaj lakosságának több
mint 30 százaléka ezekben a barlanglakásokban éltek.

Hagyományos parasztházakra emlékeztet a kinézetük, vésett
formákkal, egyszerű berendezéssel, pár helyiséggel. Meszeléssel védték a
homlokzatot, az időjárás elemeitől és a használattól. Fa- vagy kőoszlopokkal
támasztották alá, cseréppel fedett ereszeket készítettek. A módosabb családok
tornácot, nagyobb udvart is vájtak maguknak. Ma már látványosságnak minősül, de
hihetetlen, hogy ezekben zajlott az élet, nem is oly rég. A barlanglakásokat pocemnek is
nevezik, aminek a jelentése föld alatti terület. A vulkáni törmelékes kőzet, a nagy mennyiségű puha, lágy riolittufa tette lehetővé, hogy a kőkitermelésből visszamaradt vájatok lakhatóvá váljanak.

Jelenleg izgalmas alkotóhelyeket alakítottak ki belőlük, melyek nemzetközi alkotótáboroknak is otthont adnak. 1997-ben, Pécsett végzett szobrászok és képzőművészek tették ezt lehetővé, látva a hely különleges adottságait. Kitisztították a több évtizede felhalmozott
szeméthegyektől és a belső tereket megváltoztatták.

Szentendrei Skanzen, azaz a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A Skanzen az egyik olyan hazai látnivaló, melyet kár kihagyni. Nagyszerűen bemutatja a18–20. századi falusi, gazdálkodók életét, és lakhelyét. Szentendre városa, ahol a skanzen található, a budapesti agglomerációban, Pest megyében van. Pilisszentlászló és Visegrád irányában, a 11-es főútról lehet megközelíteni.

1967. február 1-jén a budapesti Néprajzi Múzeum egyik részeként, Falumúzeum Osztály néven alakult a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Még Artur Hazelius álmodta meg azt a múzeumtípust, neki köszönhető a szabadtéri múzeum fogalma is.

Az ország legnagyobb szabadtéri múzeuma, a maga 63 hektáros területével. De nem csak a népi építészettel, lakáskultúrájával, hanem az akkor élt emberek gazdálkodásával és az életmódjával, a mindennapi teendőivel is nagyszerűen megismertet! A 18. század közepétől a 20. század közepéig tartó időszakot öleli fel lakóházak, gazdasági melléképületek, malmok, templomok segítségével, tájegységekre tagolva.

Ha további izgalmas látnivalókat keresel, nézd meg ezt a korábbi bejegyzéseket is, mint ez!

A fotók a Wikipédia oldaláról vannak.