Kertportal Akár egy almafád van hobbikertészként, akár egy egész ültetvény, a leggyakoribb almabetegségek Nálad is felüthetik a fejüket, főleg, ha a fa le van gyengülve.
Ahhoz, hogy minőségi gyümölcsöt tudj leszüretelni, már a növényvédelemnél résen kell lenni, mikor mivel és hogyan védekezz.
Lisztharmat
A lisztharmat jellegzetes fehér, lisztszerű bevonatot képez a leveleken és a hajtásvégeken. Ha megjelenik, akkor a levelek besodródnak, meggörbülnek, elszáradnak, majd később lehullanak. A lisztharmat nem csak az almatermésűeknél jelentkezhet, csonthéjasokat is gyakran megtámad, így a vegyes gyümölcsösökben is oda kell rá figyelni.
Az évek során megfigyeltük, hogy azok a fák, melyek nincsenek például nitrogénnel túldozírozva, kevésbé fogékonyak a lisztharmatra. Elsősorban a tápanyagutánpótlással lehet tenni ellene, vagyis a jó kondícióban lévő alma ritkábban lesz lisztharmatos is.
A lisztharmattal általában a vesszők végén találkozunk, az utolsó 4-6-8 rügyig. Ebben az esetben a helyes metszés is sokat javíthat a helyzeten, illetve a megfelelő metszés más növényvédelmi problémára is gyógyír lehet, hiszen egy szellősebb, áttekinthetőbb lombkoronába nehezebben maradnak meg a kártevők és kórokozók is. Ide tartozik az is, hogy eső után a kisebb szellő is hamarabb felszárítja a levelek felületét.
A kémiai védekezés – akiknek szellemiségükbe belefér a vegyszerek használata, permetezés eredményességét a rügypattanástól a virágzás végéig, a sziromhullásig terjedő időszakban végzett kezelések határozzák meg.
A levelek 1-2 cm-es, úgynevezett egérfüles, illetve bimbós állapotában valamint virágzás előtt indokolt a permetezés. Ebben az időszakban elsősorban felszívódó (szisztémikus) hatású liszharmat elleni gombaölő szereket érdemes használni. Sziromhullás után további kezelések szükségesek. A leggyakoribb lisztharmat elleni vegyület az elemi kén, mely kontakt szernek minősül. Felszívódók közül a az azoxistrobin, penkonazol, difenokonazol hatóanyag közül is lehet válogatni, de a legjobb, ha a gazdaboltokban kérünk ezügyben segítséget a megfelelő szerek használatában, ha nem értünk a növényvédelemhez.
Monília
Rengetegen keresnek minket már tél végén, mit csináljanak, mert a fák moníliásak. A helyzet az, hogy a monília egy termést megtámadó gombafaj, ezért nem tél végén van alapvetően a gond, hanem terméséréskor. A gondos ápoláshoz az is hozzátartozik, hogy a moníliás – és más gombák által fertőzött terméseket, hajtásokat kivesszük, ezzel is gátolva a gombategetségek terjedését.
Monília egy földre hullott almán
A monília a gyümölcs felületein a sérülésből kiinduló barna rothadás, a felületen körkörös okkersárga penészpárna figyelhető meg. Igen könnyű ilyenkor már észrevenni, viszont védekezni könnyebb ellene, amikor még csírájában kell megállítani. A fán múmiaként fennmarad, a gyümölcs a tárolóban elfeketedik. Ezeket a múmiákat minden téli metszéssel le kell szedni! A múmiák rengeteg spórát „raktároznak” és a fertőzött ágak is, így könyörtelenül le kell szedni, vissza kell metszeni a fákról és célszerű a komposztdomb helyett inkább elégetni őket.
A monília tárolási betegségként is jelentkezhet, amennyiben már úgy kerül be a tárolóba, még akkor is, ha szüretkor nem látszik a fertőzöttség.
Védekezni ellene a régóta bevett un. bordóilével lehet hatékonyan.
Bio megoldásként mi mindig a megelőzést tartjuk szem előtt. Itt is igaz, hogy az erőteljes fákat kevésbé támadja meg. Lehet használni viszont olyan boológiai készítményeket is, mint az Em-Bio, Bistep, Algilbio…, melyek a hasznos gomba és baktériumfajokat erősítik fel haderőként, kiszorítva ezzel a káros gombákat, baktériumokat.
Varasodás
A varasodásra érzékeny almafajták szoktak leginkább veszélyben lenni. Korábban írtunk a rezisztens fajtákról már az oldalon, mennyire nagy előnnyel indul az, aki rezisztens almafajtákkal dolgozik.
Varasodás alma termésén és levélen
A varasodáskor a levélen olajfolt, később feketés zöld, bársonyos foltok jelennek meg és levélhullás is megfigyelhető. A nagyobb gond az, hogy a fiatal gyümölcsön zöldes fekete foltok, a héjon parás, berepedezett foltok láthatók. Ez az almatermesztők rémálma is, hiszen az elsőosztályú gyümölcsön az ilyen hibák nem megengedettek és rengeteg alma emiatt kerül a léüzemekbe.
A védekezésben a réztartalmú szereket lehet javasolni, a vegyszerpártiaknak a felszívódó mankoceb hatóanyag nyújt megoldást. Perzselést elkerülvén a réztartalmú szereket a termés zölddió nagysága után érdemes kijuttatni viszont.
Tűzelhalás
Szintén a rémálmokhoz sorolják az almatermesztők a tűzelhalást, vagyis az Erwiniát. Ez egy batérium által okozott súlyos ágelhalás, mely a hajtsok végétől és a virágoktól indul.
Erwinia amylovora almán
(Kép: Wikipédia)
Biológiai készítményként az Erwiphag Forte nevű készítményt tudjuk javasolni, több éves tapasztalatunk azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy árban viszonylag a drágább kategóriába tartozik, képes akár több évre megoldani a problémát. Természetesen mint minden biológiai készítményt, itt is tudni kell a kijuttatás mikéntjént, hiszen élő anyagról beszélünk, mely fényérzékeny is, vagyis kizárólag az esti órákban juttassuk ki, emellett fontos megjegyezni, hogy a komponensek hűtőben tárolandóak a felhasználásig!
Hamarosan újabb írásunk következik Növényvédelem rovatunkban, megéri követni minket!
HA TETSZETT ÍRÁSUNK, OSZD MEG BARÁTAIDDAL, ISMERŐSEIDDEL IS FACEBOOKON VAGY INSTAGRAMON!
KÉRDÉSED VAN? FÓRUMUNKAT A FACEBOOKON TALÁLOD!
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!
