Kerti segítők – mindent a földigilisztákról

Földigilisztákról általában

A földigilisztákkal már szinte mindenki találkozott, legalább gyermekkorában. A gyerekek ráadásul előszeretettel gyűjtötték is őket, aztán a szerencsésebben túl is élték a gyermeki kezek okozta megpróbáltatásokat. Európában, Ázsiában fordulnak elő egyes források szerint, de trágyagilisztával a világ más pontjain is bőven lehet találkozni.

Ez a kevésbé esztétikus külsejű állat a gyűrűsférgek törzsébe tartozik, azon belül is a nyeregképzők osztályába, a földigilisztafélék családjába.

A közönséges földigiliszta hossza akár a 30 cm-nél hosszabb testméretet is elérhető, függően attól, mennyire kedvező helyen él. Színük barna, vörösesbarna. Igen jellegzetesek, talán a legkönnyebben felismerhető kerti segítők közé tartozik, bár így is nem egyszer kérdeznek rá hobbikertész csoportokban, hogy milyen állat ez? És vajon „megöljem-e”? Nem, ne öld meg, nagyon is hasznos jószág van a kertedben.

A földigiliszták biológiája

A gilisztáknak van egy nagyon jellegzetes „működésük” is. Amikor véletlen kettévágják őket, akkor a giliszta újra teljes életet tud élni, a levágott rész visszanő. Ami érdekes viszont, hogy ettől nem lesz belőle két giliszta…

Egy frappáns idézet is van hozzá William Blaketől:

„A kettévágott féreg megbocsát az ekének.”

A földigiliszta magányos állat. A talajban alakítja ki folyosórendszerét, a talajt gyakorlatilag átforgatja, ezért is van nagy jelentősége a talaj szerkezet kialakításában.

Ezt a bizonyos folyosórendszert többnyire eső után alakítja ki, ezért esőféregnek is szokták nevezni.  Hogy mitől nem omlik be a giliszta járatrendszere? A földigiliszták teste egy ragadós váladékot bocsájt ki, ami beborítja a járat falait, így azt összetartja.
A járatait nagyon otthonosan alakítja ki. Mindig van egy pihenőüreg is, emly a járaton belül egy tágabb szobaként funkcionál. Pihenőidőben itt tartózkodik összegömbölyödve, mely elsősorban a hideg és száraz időszakokat jelenti.

Mit eszik a földigiliszta?

Tápláléka az elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szerves anyag tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok. Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan – többnyire növényi – részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni. A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. Természetes ellenségei a vakond, a sün, a cickány, a békák, teknősök, százlábúak és a futóbogarak.

Tanulmányok szerint fogságban mindössze hat évet él.

Láttál már szaporodó gilisztát?

Az ivarérettséget 6-18 hónapos korban éri el.
A párzási időszak nedves, meleg nyári estéken van. A giliszta hímnős, mégis partnert kell keresnie a párzáshoz. Párzás közben a két giliszta a földfelszínen spermát cserél; eközben egy nyálkás tok köti össze őket. A giliszta clitellumából (más néven nyereg, fakó, mirigyekben gazdag megvastagodás teste első harmadában) váladékot bocsát ki. A nyálkás váladék tokot képez.

Ha a gyerekünk tehát felkiált, hogy „Hé Anya, a giliszták összeragadtak!”, akkor bizony a párzási időszakot látjuk.

Ezután a nyálkás tok végigcsúszik testén, petéket és spermát ragadva magával. A végén a giliszta kibújik a nyálkás tokból úgy, hogy a fejénél visszatűri a tokot. Az akár 20 petét is tartalmazó nyálkás tok hermetikusan bezárul és egy kokont képez. Ez akár szélsőséges időjárási körülményeket is képes átvészelni. Többnyire csak egyetlen giliszta bújik ki belőle. A petéből való kifejlődéshez 1-5 hónap kell.

Élénk talajélet

Egy szó, mint száz: a földigiliszta a talajélet szempontjából nagyon fontos, hozzájárul a talaj termőképességéhez.

Itt jön képbe a másik – talán gilisztákkal is egybevágó téma: a vakond. Amikor beérkezik egy újabb levél hozzánk, hogy már megint vakond van a kertben, akkor szívesebben válaszolnánk azt, hogy örüljön neki, mint hogy tanácsot adjunk a távoltartásra. Nyilván a friss gyepszőnyegen gond, de erre is van megoldás. Azt viszont érdemes tudni, hogy ahol aktív a talajélet, ott a vakondnak terülj-terülj asztalkám van, vagyis bőven van annyi tápláléka, hogy szeressen ott lenni. Tehét ahol sok a földigiliszta, ott csak idő kérdése és a vakond is megjelenik.

Laza talaj

Fentebb már említettük, hogy a táplálkozása révén talajt állít elő a földigiliszta. A táplálkozás és mozgás eredményeképp a talajt átmozgatja, forgatja, levegőzteti. Amit az intenzív termesztésben ásásként végzünk – drasztikusab, addig a giliszták sokkal kifinomultabban és hasznosabban elvégeznek pusztán létezésükkel.

A giliszta ürüléke szerves anyagnak számít, a biológiai aktivitása százszorosa is lehet az elfogyasztott talajtörmeléknek.

Biogazdálkodóknak is van ám ebben jó hír és a csigáktól félőknek. Kutatások szerint a földigiliszták úgy javítják a növények meztelen csigák elleni védekezőképességét, hogy növelik a tápanyagellátásukat, így azok több, a csigák számára mérgező antitestet termelnek.

Milyen talajt szeret a földigiliszta?

A talaj kémhatása nagyon fontos a földigiliszták szempontjából. Ezt azt is jelenti, hogy nincs minden talajban földigiliszta. Elsősorban a gyengén savas, enyhén lúgus talajokat szeretik (pH = 5,5-7,5).

Összefoglalva a földigiliszták optimális életfeltételei a következők:

– Gyengén savas talajtól az enyhén lúgos talajig és a vályogos homoktalajok
– Nedves, oxigéndús közeg
– Hűvöstől egészen a mérsékelten meleg közegekig fordulnak elő
– Kis intenzitású talajművelés (min-till, no-till, permakultúra, mélymulcs…)
– Nagy tápanyagválaszék: elhalt növények, zöldugar, szerves mulcsanyagok, herefélék
– Talajfelszínen és a felső 2 cm-ben található magas nitrogéntartalmú és kis szén-nitrogén arányú könnyen lebomló növényi részek
– Szerves trágyák, komposzt

A következő részben a talajtípusokról lesz szó, hiszen az egyik legfontosabb tényező még a hobbikertészeknek is a talaj ismerete.

TALAJMEGÚJÍTÓ, TALAJMEGÚJÍTÁS ROVAT

HA TETSZETT ÍRÁSUNK, OSZD MEG BARÁTAIDDAL, ISMERŐSEIDDEL IS FACEBOOKON VAGY INSTAGRAMON! 

KÉRDÉSED VAN? FÓRUMUNKAT A FACEBOOKON TALÁLOD!