Kertportal A kertészeti területen most egy újszerűnek mondott irányzat a talaj takarása, a mulcsozás, szalmázás, szénatakarás és hasonló technikák bevezetése. Ugyan a technológia nem újkeletű, mégis sokan lovagolják meg ezt az irányzatot, igét hirdetve. Rengeteg kétes információt hallani, vannak erre tanfolyamok is, de valójában a biológiai háttérről igen keveset írnak, talán a szakirodalmakban lehet utánajárni, mi zajlik a mulcsozott talajban.
Cikksorozatunk pont ezt a témakört fogja feldolgozni, saját tapasztalatok alapján és a megfelelő biológiai és ökológiai hozzáértéssel.
Mi az a mulcsozás valójában?
A természet rendje, hogy a talaj nem „felpucolt”, nem meztelen. A lehulló falevelek, gallyak adta talajfelszíni védelem már azelőtt is jelen volt, hogy az ember észrevette volna. A mulcsozás valójában a természettől ellesett kertészeti technológia.
Mulcsnak a díszkertészek a fenyőkérget nevezik a legtöbbször, ezért sokaknak ez is van a fejében, mint mulcs. Mulcs valójában sokféle dolog lehet: szalma, kéreg (fenyő, akác, stb), széna, fűnyesedék, ágapríték, tárgya, lehullott levelek és még bőven lenne mit a listához írni, szinte csak a képzelet szab határt, miből lehet valójában talajtakaró réteget építeni.
Minél nagyobb egy talaj bolygatottsága, annál jobban veszélyezteti az elsivatagosodás
Milyen vastag a mulcsréteg a gyakorlatban?
Mulcsréteg vastagsága függ a talajtípustól és a benne termelt haszonnövénytől. Általánosságban annyi mondható el, hogy mulcsnak számít a 10…20 cm vastag talajtakarás, de ez ennyire nem egyszerű, úgyhogy cikksorozatunkban ezekkel a különbözőségekkel fogunk foglalkozni.
Miért jó a mulcsozás?
A talaj mikroklímájára fejt ki elsősorban jótékony hatást. Ez azt jelenti, hogy nem engedi felmelegedni a talajt annyira, hogy a hasznos élőlények kipusztuljanak.
Gondoljunk csak a forró homoktalajokra. A szinte szerkezetnélküli talajra mezítláb rá sem lehet menni, annyira forró. A benne élő élőlények száma gyakorlatilag nulla, hiszen szó szerint emgfőnek a talaj felső rétegeiben.
Ebből eredően a mulcstakaró értékes élőhelyet biztosít és táplálékot nyújt a talajban élő szervezeteknek.
A szerves mulcsanyagok bomlása során tápanyagok szabadulnak fel, a kultúrnövények ezeket a tápanyagokat fel tudják használni.
A mulcs képes vizet raktározni. Ez nem jelenti viszont azt, hogy nem kell öntözni a mucsozott területet.
A mulcsozás kiegyenlíti a talajban, talajfelszínen jelentkező hőmérséklet-ingadozásokat. Ennek van jótékony és kevésbé jótékony, talán hátrányos jelentősége is.
TUDTAD?
Egy maroknyi jó minőségű kerti talajban található talajlakók:
– 100 rovar és atka
– 110 gyűrűsféreg
– 250 ugróvillás
– 25 000 fonálféreg
– 7 500 000 protozoa (egysejtű)
– 12 500 000 alga
– 100 000 000 gomba
– 125 000 000 baktérium él.
Csökkenti a talajeróziót: egyes talajokon hatalmas az erodálás. Mivel a mulcsozott terület védett a széltől és a víztől, így az erózió hatása is csökkenthető a mulcsozással.
A mulcsozás megakadályozza a gyomosodást. Viszont azt is érdemes tudni, hogy a tarack ellen csak kis mértékben hatásos. Egyes elméletekben a kartonpapírral való takarás, majd kitakarás és újra betakarás megoldás lehet, viszont nagy felületen ennek kivitelezése nehézkes, hosszadalmas és kevésbé esztétikus is.
A mulcsozásos technológia könnyíti a kertészkedést, mert azzal, hogy nincs kapálás és ásás gyakorlatilag töredékére esik vissza a kézimunka igény is.
TALAJMEGÚJÍTÓ, TALAJMEGÚJÍTÁS ROVAT
HA TETSZETT ÍRÁSUNK, OSZD MEG BARÁTAIDDAL, ISMERŐSEIDDEL IS FACEBOOKON VAGY INSTAGRAMON!
KÉRDÉSED VAN? FÓRUMUNKAT A FACEBOOKON TALÁLOD!
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!
