Az utóbbi időben egyre többen hallatják a hangukat azok a gazdálkodók, akik annak hiedelmében vannak, hogy egy hektárból bizony nem lehet megélni.
Ilyenkor mindig összeráncoljuk a homlokunkat, és szívünk szerint vitába szállnánk velük, de nem tesszük. Miért nem? Mert felesleges.
Az elmúlt pár évben egy közel fék hektáros területen gazdálkodtunk, és bármennyire is meglepő fenntarthatóan. Az is igaz, hogy sem technológiájában, sem szemléletében nem osztjuk a megalogazdálkodás szemléletét.
A permakultúrás és melymulcsos technológiát a nálunk lévő homokhoz igazítottuk, finomrahangoltuk és ezzel az újszerű rendszerrel kezdtünk el gazdálkodni.
Az első évben viszonylag sok frissterményt értékesítettünk, de rá kellett jöjjünk, hogy ha az egész évet nézzük, akkor a rendszer így nem fenntartható. Szabadföldi termesztésben ugyanis nincs mindig friss áru. Ugyan a száraztészta manufaktúra üzemelt, de a siker még váratott magára. A következő szezon nyara döbbentett minket rá arra, hogy bizony a frisspiac még akkor sem kifizetődő, ha az ember prémium terméket állít elő (termel meg). A nyári időszakban az emberek elutaznak, nyaralnak, a meleg miatt nem főznek – és a rengeteg finomság ott van a kertben, le kellene szedni, de fillérekért lehetne eladni: hiszen dömping van.
Ekkor döntöttünk úgy, hogy feldolgozunk. Ilyen kis felületen is megéri nekiállni feldolgozni. Amikor megszerzel minden engedélyt és elkezded a feldolgozott termékeket értékesíteni, rá fogsz jönni, hogy sokkal több lehetőség van benne, mint a frisspiaci értékesítésben. Természetesen ennek is megvannak a maga buktatói és lehetőségei egyaránt, nem arról van szó, hogy máűsnaptól dübörög a gazdaság, de már egy jobb opció a frisspiacnál.
Fél hektáron rengeteg zöldséget meg lehet termelni – ha értesz hozzá. A 2017-es évben ezen az alig fél hektáron több mint 700 kg cukkini termett, másfél tonna paradicsom, ugyanígy másfél tonna paprika, de jószerivel volt krumpli, cékla, sárgarépa, retek, padlizsán, és rengeteg káposzta és salátaféle is. Igen, jól hallod: szabadföldön ekkora termésmennyiség hozható le okos gazdálkodással.
Ha elkezded feldolgozni ezt a mennyiségű terményt, már önmagában ott tartasz, hogy folyamatosan betakarítasz és befőzöl. HA ezt még el is tudod adni, akkor nyert ügyed van, és máris láthatod, mennyire szépen mosolyognak rád a forintok, amikor kicsit a gondolkodásmódod átalakítod, és nem a 90 Ft-os cukkinit adod el, hanem a 750 Ft-os lekvárt.
Az egészben az a jó, hogy nem vagy kiszolgáltatva az időjárásnak, a frisspiaci dömpingnek sem. Sokkal kevesebb élőmunkaigényed van, a gépesítésről nem is beszélve, ha fél hektár körül gazdálkodsz. Egy hektár is még a kézi erővel fenntartható, ha tudod a megfelelő technológiát.
A helyes technológiához tanulni kell. Sokat. Növényvédelmet, kertészeti tudást és sok egyéb dolgot kell magadba szívni, hogy sikerrel járj.
Ha megtanultad a fenntartást, akkor a következő lépés a jó marketing, a megfelelő vásárlóerő összegyűjtése és a jó értékesítés. Amikor azt hallod, hogy kistermelőként nem lehet megélni, akkor tudd, hogy csak egy újabb paradigmával állsz szemben, amit ha lerombolsz, és elkezdesz kreatívan dolgozni, akkor sikerre vagy ítélve.
Mindig nézd meg kitől kérsz tanácsot! Mindig azt tartsd szem előtt, hogy attól kérj tanácsot, aki már elérte azt, amit Te szeretnél elérni! Ha profi sajtos akarsz lenni, nézz utána ki a piacvezető sajtos a kistermelők között. Ha híres méhész lennél, akkor keress releváns méhészeket! Aki panaszkodik a lehetőségeivel kapcsolatban, sopánkodik, nem fog tudni segíteni Neked, mert valójában nem rendelkezik azzal a tudáseszenciával, amit úgy hívnak: siker.
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!