A kiskerti vetemények egyik leggyakoribb tagja a paradicsom. Kinek milyen? Fürtös, befőző, koktél, körte alakú, ahány ember, annyi kedvenc. Neked melyik a kedvelt fajtád?
Sokan fordulnak hozzánk a közösségi oldalon is, meg üzenetben is, hogy terem ugyan a paradicsom, de keveset, és rengeteg a zöld levél, de virág nincs. A hibát ott keresik, hogy rossz a fajta, amit ütettek.
A hiba viszont másban keresendő. Máris elmondjuk, hogyan működik a paradicsom.
Kezdjük alapjaiban. Két féle növekedés van a növényeknél. Az egyik a generatív – amikor a terméshozás a cél, másik a vegetatív növekedés, amikor a sok zöld lombtömeg „keletkezik”. A kettő között gyakorlatilag nincs átmenet. (A gyümölcsfáknál szokott beállni egyensúly, de ez pl. a paradicsomnál nem lesz.)
A gyökeresedés kb. 2 hét: ez azt jelenti, hogy mikor a piacon megveszed a palántát, és kiülteted, akkor kb. két hétig nincs számottevő növekedés. Nem benned van a hiba és nem is a paradicsomban! 🙂 Remléjük, ezt örömmel hallod. A paradicsom palánta (és a paprika is ugyanez pepitában) ilyenkor gyökeresedési folyamatban van, vagyis megszokja az új helyét, az új hajszálgyökerek kilépnek a tápkockából (vagy tápközegből, amiben nevelték) és elkezd a víz után kutatni. Ilyenkor roppant vízigényes! Tápoldatozni (műtrágyázni) csak a gyökeresedési időszak, vagyis két hét után szabad, mert egyrészt leperzselheted a növényt, másfelől az új gyökérképződés előtt nem is lenne képes hatékonyan felvenni.
Gondolom sokan vagytok úgy, hogy már bogyósan veszitek meg a palántát, majd kiültetés után elrúgja (vagyis ledobja) a terméseket a palánta. Ez mind a gyökeresedési folyamatra vezethető vissza, hogy a növényeknél is a túlélés az első – vagyis, hogy begyökeresedjen, és utána jön a termésképzés. Ez normális, de kiküszöbölhető megfelelő talajnedvességgel (reggeli és esti öntözéssel).
A másik tudnivaló, amit sokszor megemlítünk Nektek, hogy kérdezzetek! Ne csak tőlünk, hanem palántavásárláskor a termelőtől is! Nagyon fontos, hogy tudd, mivel tápoldatozta a palántát mielőtt hozzád került. Ez azért fontos, mert egyrészt tanulsz ilyenkor is, másfelől így tudod meg, hogy az adott növénynek milyen igényét kell kielégítened, hiszen a kis palánta ehhez volt hozzászokva. Minnél több igényét ki tudod elégíteni, annál több eséllyel fog életben maradni és rengeteg csodálatos paradicsommal megajándékozni.
Tudod mi az a kacsolás, hónaljazás? A paradicsomnál az egyik legfontosabb művelet, ami röpke pár perc alatt kivitelezhető, mégis nagyon befolyásolja a termésmennyiséget. A képen látható palántának a legalsó sárga virágbimbó végénél látható egy hónaljlevél. A vegetatív növekedésnél ezeket fejleszti a paradicsom, és a sok energiát erre „pazarolja”. A sok terméshez ezeket a hónaljleveleket kell kitörni! Mindet!
Általában szabadföldön (vagyis a sima háztáji veteményesben is) az alsó leveleket leszedegetjük. Ennek is oka van. Mivel az esőkor rengeteg gomba verődik fel az első levelekre, és a növények minél nagyobbak, annál több lombot fejlesztenek, jobban összeérnek – ha levesszük az alsóbb leveleket, könnyebben átjárja a szél a töveket, hamarabb száradnak eső után, így kevesebb eséllyel károsíthatja a párás klímát kedvelő kórokozók paradicsomjainkat.
A másik ok a levelek „finom” ritkítására az, hogy minél kevesebb a párologtató felület, annál több víz kerül a termésbe, így nagyobb bogyóméretet és zamatosabb termést kapunk. Ezáltal a szárazságtűrése is jobb lesz!
A paradicsomra odakell figyelni. Ugyanúgy, mint a paprika, a paradicsomnak is megvannak a sajátosságai, így akár minden nap érdemes bebújni a tövek közé, és lesni a növényeket, hogy súgjanak, mire van igényük.
Ha az egészségesnek tűnő levelek bepödrődnek, akkor sok esetben csak vízhiányuk van. Érdemes a levelek hátulját is megnézni, mert sokszor apró atkák is lehetnek.
Figyeld a hangyákat. A hangya gonosz állat. Mivel szereti a mézharmatot, ezért a veteményeskert nagyszerű terület neki arra, hogy szó szerint odahordja a levéltetveket a növényekre, akik aztán mézharmattal látják őket el. Ezért ha egy növényeden hangyák sétálnak – mert őket könnyebb észrevenni, mint a evéltetveket, akkor nézd meg jó alaposan, mert előfordulhat, hogy rengeteg levéltetűnek is lettél a gazdája.
Tudtunk segíteni? Választ kaptál kérdéseidre? Ha tetszett a cikk, OSZD MEG barátaiddal, ismerőseiddel is!
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!