Kertportal A bátaszéki tölgy egy 18. századi erdő emlékét őrzi, a mögötte álló Szent Orbán kápolnát pedig ugyanekkor emelték egy pestisjárvány után. Az öreg fa és kápolna közösen őrzi a települést és lakóit, akik az ‘56-os Dunai árvíz idején is ide menekültek. A tekintélyes fát a helyi földművesek gondozták: levágták száraz ágait, és a csonkot megfestették, ezzel védve a betegségektől. Máig élő hagyomány, hogy a fa tölgy törzsét május 25-én borral locsolják, ezzel biztosítva a következő év bő szőlőtermését.
A rendszerváltást követően az első polgármester Werner Mihály volt, aki édesapjától idősebb Werner Mihálytól hallotta, hogy a Rákóczi szabadságharc (1703-1711) utáni szerb-horváth betelepítések idején az Orbán hegyet beültették, és a tölgyes erdőben makkoltatással állatokat, disznókat tartottak. Ebből az erdőből maradt meg épen az öreg molyhos tölgy. A német betelepülők építtették a tölgy mögé a Szent Orbán Kápolnát 1754-ben, ugyanis megfogadták, ha az 1738-as nagy pestisjárvány veszedelme elmúlik, akkor kápolnát emelnek. Szent Orbánnak a szőlőhegyek patrónusának tiszteletére emelt kápolna a barokk építészet szép emléke lett. A szőlőhegyen emelt építmény, és az öreg tölgy keleti oldaláról az egész városra kiterjedő kilátás, panoráma tárul az idelátogatók elé.
A tölgy a Kápolnával együtt az 1956-os jeges Dunai árvíz idején is kiemelkedő szerepet játszott, ekkor ide menekültek a lakosok az árvíz elől, és a vasárnapi katolikus szent misét itt celebrálta Bezedeki Márton az akkori plébános.
Az üreg molyhos tölgy fennmaradásának titka Misi bácsi szerint az volt, hogy a település dombján dolgozó földművelők mindig gondját viselték a tekintélyes fának, száraz ágait levágták, és a csonkot megfestették, ezzel védték a betegségektől.
Sümegi József a helyi II. Géza Gimnázium igazgatója, aki egyúttal diakónus és történész is, azt állítja, hogy az öreg tölgy minden bizonnyal törököt is látott. A Török hódoltság Magyarországon 1552-től 1693-ig tartott. 1686. szeptember 2-án a török elvesztette Budavárát, rá egy évre, 1687. augusztus 12-én Baranya megyében, a nagyharsányi hegy alatt (az ún. “második mohácsi” csatában) Lotharingiai Károly újra jelentős győzelmet aratott a törökök fölött. Ezzel Bátaszék és vidéke is felszabadult a másfélszázados török uralom alól. De milyen áron és milyen állapotban! A felszabadító háborúk alatt még az is elpusztult, ami a török alatt megmaradt belőle. Az öreg molyhos tölgy feltehetőleg csodával határos módon maradt életben.
A lakosság körében szájhagyomány útján terjedt egy történet arról, hogy valamikor régen betiltották a szentmisét a Szent Orbán Kápolnában, ezt követően súlyos jégkár pusztította el a szőlőtermést Bátaszéken. Az akkori település irányítók az egyházatyákkal együtt jobbnak látták, ha a régi hagyomány szerint megtartják Szent Orbán tiszteletadását, hogy ezzel elejét vegyék a természeti katasztrófának, a jégverésnek.
Az öreg molyhos tölgy a Bátaszék feletti dombon őrködik, vigyáz a településre, hogy történelmi és emberi értékeit meg tudja őrizni az utókornak, ne tudjon többé ártani a török veszedelem, se tűzvész, se a jégkár, se világháború. Az évszázadok óta őrködő tölgy szeretetét, tiszteletét bizonyítja, hogy minden naptári év május 25-én Orbán napján megmozdul a város apraja nagyja. Az óvodások, a kisiskolások, a gimnazisták, a katolikus hívők, a természet és a mezőgazdaság tisztelői, azaz mindenki szívesen eleveníti fel a hagyományt, mely szerint a tölgy törzsét gazdagon meg kell locsolni borral, hogy a következő évben is bőséges szőlő és bor teremjen a vidéken.
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!
