Tudjuk, mi kerül a muskátlira

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) terméktesztjeinek folytatásaként a hazánkban kapható tápoldatok (szakmai néven: engedélyköteles és EK jelölésű oldatműtrágyák) ellenőrzését végezte el. Mint ismeretes a tápoldatok a növények tápanyag-utánpótlására szolgálnak, illetve a talajok tápanyag-szolgáltató képességét, termőképességét javítják. Nem elegendő azonban az, hogy a tápoldatok kedvező hatást fejtsenek ki a termesztett növényre és a talajra, meg kell akadályozni, hogy kedvezőtlen hatást gyakoroljanak az emberek, az állatok és a növények egészségére, továbbá fontos követelmény, hogy ne veszélyeztessék környezetünket és a természetet. Ennek megfelelően a forgalomba hozott termékeknek vagy az Európai Unió, hatóanyag-tartalom tekintetében szigorúbb szabályozásának kell megfelelniük, vagy pedig hazai forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel kell rendelkezniük, ahol a hatóanyag-tartalmon kívül egyéb környezetvédelmi és egészségügyi szempontoknak való megfelelést is vizsgálnak az engedélyezés során.

A tápoldatokra nemzeti szintű szabályozás (36/2006. (V. 18.) FVM rendelet) vonatkozik, amennyiben engedélyköteles termésnövelő anyagként kívánja a gyártó, vagy forgalmazó azt értékesíteni. Hazai és Európai Uniós rendelet szabályozza az EK-műtrágyaként megjelölt – akár hazai, akár külföldi gyártó által előállított és forgalmazott – termék kereskedelmét (37/2006. (V. 18.) FVM rendelet; Európai Parlament és Tanács 2003/2003/EK (október 13.) rendelete továbbiakban 2003/2003/EK). Ebben az esetben a csomagoló anyagon/flakonon szereplő feliratozás segíti a vásárlót a számára megfelelő készítmény kiválasztásában.

A fent leírtak miatt kerültek célkeresztbe a népszerű nevükön tápoldatnak ismert termékek közül az általános tápoldatok, a muskátli tápoldatok és a kaktusz tápoldatok. A NÉBIH által koordinált kiemelt ellenőrzés során 50 db tápoldat hatósági mintavétele történt meg kereskedelmi egységekben. A termékek kiválasztásánál külön figyelmet fordítottunk arra, hogy a minták reprezentálják a hazai boltokban található kínálatot. A tápoldatok közül jellemzően a 250-, a 400-, az 500- és és az 1000 ml-es kiszerelésű termékeket vizsgáltuk, hisz a vásárlók körében is ezek a legnépszerűbbek. Emellett megmintáztuk az önadagolós 32 ml-es flakonokat is.

A célellenőrzés során:

vizsgáltuk az engedélyokiratban szereplő minőségi paramétereket, a teljes tápelem-összetételt,

ellenőriztük a termékek jelölésének, címkézésének megfelelőségét, a magyar nyelvű felirat meglétét, a gyártó által garantált tápelem-tartalmat,

felhasználói kedveltségi vizsgálatot végeztünk.

MUSKÁTLI TÁPOLDAT KATEGÓRIA

MINŐSÉG

Növény- és talajvédelmi feladatai során az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi az engedélyköteles termékek, valamint az EK-műtrágyák gyártási, kiszerelési, nyilvántartási, jelölési, csomagolási, címkézési, szállítási, forgalomba hozatali, raktározási, tárolási, minőségi, felhasználhatósági és alkalmazási előírásainak megtartását, illetve az ezek céljára szolgáló helyiségeket, berendezéseket és felszereléseket, valamint a biztonsági adatlapok meglétét.

A célellenőrzés folyamán az engedélyköteles termésnövelő anyagokként forgalomba hozott tápoldatok körében elvégeztük a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyben előírt minőségi paraméterek ellenőrzését, az EK-műtrágyaként forgalmazott termékkör esetében pedig a címkén szereplő (garantált) hatóanyag tartalom tényleges mennyiségét.

Az áttekinthetőség érdekében a termékteszt eredményeit bemutató táblázatban az összes hatóanyag-tartalmat m/m%-ban vagy m/v%-ban adtunk meg. Amennyiben a címkén vagy az engedélyokiratban a garantált hatóanyagtartalom más mértékegységben volt megadva mind a garantált hatóanyagtartalmat, mind a laboratórium által mért eredményeket m/m% vagy m/v%-ra váltottuk át, szükség esetén a laboratórium által mért sűrűség érték felhasználásával.

A mért hatóanyag-tartalom értékelésénél figyelembe vettük a vonatkozó jogszabályokban az adott tápelemekre vonatkozó tűréshatárokat, valamint az egyes paraméterekre vonatkozó mérési bizonytalanságot is. A tűréshatárok megállapításának célja a gyártás, a mintavétel és az elemzés során jelentkező eltérések figyelembevétele.