Locsoljunk okosan!

Végre megérkezett a várva- várt nyár! A kánikulában, szárazság idején kertünk növényei is bőséges víz után szomjaznak. Ha szeretnénk, hogy kertünk üde és zöld oázis legyen az év legmelegebb hónapjaiban is, s a virágok ne kókadozzanak, hűsítésükről illetve a magas fokú párolgás miatt a kellő vízpótlásról gondoskodnunk kell. Minden növénynek más a vízigénye, éppen ezért joggal merül fel a kérdés, mikor és hogyan locsoljunk? Most néhány tanulságos és hasznos tényt olvashatnak a megfelelő öntözéséről, ezek összegyűjtésében szakértőnket, a Kertguru kertépítőjét, Tóth Ádámot hívtuk segítségül.

Ha a növények öntözéséről beszélünk, nincsenek kimondott vagy írott szabályok, sokkal inkább józan ész kérdése: a teljesség igénye nélkül függ a kertben ültetett növények típusától, a föld minőségétől, az évszaktól, az időjárástól, stb. Szerencsére nem nagy ördöngösség „jól” öntözni kertünket. A legegyszerűbb a talaj szárazságának ellenőrzésével meghozni a döntést.

A locsolás teljesen hasztalan, ha a víz túlságosan gyorsan folyik át a növény földben lévő részén, a földlabdán, szárazon hagyva a gyökér tetejét. Ez akkor történhet meg, ha nagyon gyorsan vagy túl sok vízzel öntözzük meg. A lassabb locsolás – a víz apránkénti adagolása – hatékonyabb. A cél, hogy a víz kellő mélységben lejusson a növény gyökeréhez, legyen szó palántákról, szobanövényekről, bokrokról vagy fákról.

A talaj szárazságát ellenőrizhetjük a kezünkkel – az egyik legbiztosabb „víztartalommérő” módszer – vagy ásóval is: ha 12- 30 cm mélyen is elég nedvesnek tűnik a föld, akkor nincs ok az aggodalomra. Kis és közepes cserepes növények esetében, idővel már a cserép súlyából is meg tudjuk saccolni, vajon elég vizet adtunk a növénynek.

Sok esetben a kertek öntözésére a legjobb megoldásnak a – leszúrható, állványos vagy kézi – locsoló bizonyul, jó tudni azonban, hogy az így felhasznált víznek mindössze 40- 50%- a jut el a növények gyökeréig, így érdemes fontolóra venni egy csepegtető öntözőrendszer kialakítását.

Öntözzünk, de mivel?

A csepegtető öntözési rendszerek egyik nagy előnye, hogy széles körben – füves területeken és a kert egyéb részein – használhatók, másrészről a csövek a felszíni öntözéssel ellentétben a növények gyökereit látják el vízzel. Tartósak, mivel vízálló anyagból, gumiból vagy egyéb porózus anyagból készülnek, így hosszú távon érdemes beruházni egy ilyen rendszer kiépítésébe.

Amikor vízforráshoz kapcsoljuk a tömlőket, kis vagy közepes méretű cseppek formájában jut el a víz közvetlenül a föld felszínéről a gyökérzethez. Így nagyon kevés mennyiségű víz párolog el, és ül meg a növények levélzetén, a cserjék, fák lombjain, megakadályozva a gombák elszaporodását, valamint az általuk okozott különböző betegségek kialakulását. Akár egy óra vagy még hosszabb ideig tartó öntözésre is szükség lehet, talajtól függően.  

Néhány fontos szempontot mindenképp tartsunk szem előtt, hogy a lehető leghatékonyabban működjön a rendszer.

> A csepegtető rendszerek alacsony nyomáson (10 psi) működnek igazán jól, nagy nyomásnál vegyük fontolóra egy nyomáskontroller beszerzését.

> Próbáljuk meg minél egyenesebben lefektetni a csöveket. Ha túl élesen, „kanyargósan” helyezzük el, a víz könnyen megrekedhet egy bizonyos ponton.

> Ha a tömlő a növény öntözésekor csak az egyik oldalát éri víz, akkor az egyenletes öntözés végett tegyük át a növény másik oldalára is.

> Ahhoz, hogy megállapítsuk, elegendő vizet jutattunk a növényeknek, ássunk le az öntöző mentés kb. 20- 30 cm mélyre, ha nedves a talaj, akkor nyugodtan elzárhatjuk a vizet. Érdemes feljegyezni, mindez mennyi időbe telt, így legközelebb már tudni fogjuk.

> Ha elégedettek vagyunk ezzel a az öntözési technikával, a későbbiekben lecserélhetjük egy állandó vagy fél állandó csepegtető öntözési rendszerre. Bár magasabb áron szerezetjük be, sokkal inkább személyre, helyesebben mondva kertre szabhatóak.

Kert növényeink öntözése, gondozása nyáron nem egyszerűen csak locsolás – ha már csináljuk, hát tegyük jól! Íme, Tóth Ádám kertguru 5+1 aranyszabálya kezdőknek és bizonytalanoknak.

Tipp1# A gyökérzet a lényeg!

Mindig a gyökérzónára fókuszáljunk öntözéskor: fontos, hogy a gyökérzetet érje el a víz, a felszíni locsolás nem tesz jót a növénynek. A fű és az egynyári növények gyökerei inkább a talaj felső részében találhatóak, míg az évelők, cserjék és fák zöme a talaj felső 30- 60 cm- es szintjét járják át. Nehéz, kőkemény földben, a víz akár órákig is szivároghat, míg eléri a 15- 40 cm- es mélységet. Ekkor is ellenőrizhetjük tapintással vagy ásóval, hogy elegendő vizet juttatunk- e a földbe.

Tipp2# Megfelelő eszközökkel egyszerűbb és hatékonyabb

Fordítsunk kellő figyelmet kertünk locsolására, megfelelő eszközöket használva, mint például a csepegtető cső, könnyű slag, öntözők és időzítők. Jól átgondoltan kiépített csepegtető rendszerrel hatékonyabban tudjuk a növények gyökereit vízzel ellátni, mint felszíni öntözéssel.

Tipp3# Szükség szerint, időjárástól függően locsoljunk!

Mindig akkor locsoljunk, amikor szükség van rá. Az automata időzítővel ellátott öntözőket állítsuk át abban az esetben, ha az időjárás előrejelzések szerint eső várható, vagy naponta vannak záporok, zivatarok. A növényzet túllocsolása ugyanolyan káros, mint a kiszáradás.

Tipp4# Mulcsozzunk!

Használjunk talajtakarót, mulcsozzunk, ami csökkenti a fölbe került víz elpárolgását, valamint megakadályozza, hogy a földet egy nagyobb zápor – pl. a nem vízszintes, lankás területekről – elhordja, elmossa.

Tipp5# A locsolás egyik sarkalatos pontja a megfelelő mennyiség

­Túllocsolás esetén a gyökerek túl sokáig állnak vízben, így rothadásnak indulhatnak, vagy oxigénhiányt szenvedhetnek. A növények locsolása az emberek egészséges étrendjéhez hasonlóan működik: a túl sok és a túl kevés víz ugyanúgy árthat a növénynek.

­Tipp6# Locsoljunk okosan!

Kertünk és növényeink öntözése nem elég, ha pusztán abban merül ki, hogy egy locsolófejet kiteszünk kertünk kellős közepére minden második nap, bár még ez is több a semminél, ha egyáltalán nem is locsoljuk őket. Néhány jó tanácsot érdemes megszívlelni, miként öntözhetjük okosan szomjas kertünket:

> Lehetőség szerint reggel, a korai hajnali órákban vagy este locsoljunk, amikor kisebb a párolgás. A következő növények reggeli órákban történő öntözését javasoljuk: alma, bab, begónia, feketeszeder, cseresznye, uborka, dália, muskátli, szilva, málna, rózsa, eper, paradicsom

> Kerüljük a betegségre fokozottan érzékeny növények késő esti, éjszakai locsolását, az öntözést követően a leveleken, órákon át „csüngő” vízcseppek bizonyos gombák elszaporodását fokozzák, ami megbetegítheti növényeinket, virágainkat, a fákon, cserjéken csücsülő, érlelődő gyümölcsöket. Ezeket a növényfajtákat ajánlott inkább (kora) reggel locsolni, amikor napközben a Nap könnyen megszárítja a vizes felületeket, megakadályozva ezzel a kártevő gombák támadását.

> Időnként több öntözésre lehet szükség, ha az átlagosnál melegebb és szárazabb az idő, ha száraz és homokos a talaj, vagy ha a növények sűrűn vannak ültetve. Több figyelmet és vizet kívánnak a frissen ültetett növények is – gyakrabban locsoljuk őket, de NE túl sok vízzel. A nedvességtartalom a talajfelszínhez közelebb kell, hogy essen, hogy a nemrégiben ültetett növény a gyökereinél – melyek még nem nyúlnak túlságosan mélyre – kapjon több vizet, így képes lesz megerősödni. Az idősebb, érettebb növényeket elegendő kevesebbszer, de bőséges vízzel megöntözni.

> Esőmérővel könnyedén lemérhetjük, hogy egy adott időintervallum – mondjuk egy hét – alatt mennyi csapadékot kapott a kert, így megfelelő mennyiségben „után- öntözhetünk”, amennyiben szükséges. Esőmérőkkel tesztelhetjük a felszíni öntözőfejet is, néhány típus ugyanis egyenetlenül oszlatja el a vizet. A teszt eredményétől függően, arrébb tehetjük a locsolófejet, vagy dönthetünk egy hatékonyabb megoldás mellett is.

Borítókép: Pexels