Torzsavirágzat – Kontyvirágfélék

Torzsavirágzat: Erősen megvastagodott tengelyű füzérvirágzat, pl. a konytvirágfélék (Araceae ), borsfélék (Piperaceae) családjába tartozó fajok virágai.

A kontyvirágfélék (Araceae) a hídőrvirágúak (Alismatales) egyik családja. Régebbi rendszerekben a torzsavirágzatúak (Spadiciflorae) közé helyezték őket, a pálmák és a villáspálmafélék mellé (virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal – konvergencia). A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport. Közös morfológiai sajátosságaikat itt röviden összegezzük.

Erőteljes gyöktörzs (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
Nagy részük tőlevélrózsás növény, de ismeretesek cserje, sőt fa alakúak is.
Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket (trachea).
A levelek a kétszikűekére (Magnoliopsida) emlékeztető hálózatos erezetűek, mely az életkörülmény miatt alakult ki, és konvergens a kétszikűek levélerezetével.

Általában az egyszerű torzsvirágzatot buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben egy rovarcsapda is: a rovarok csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a megporzást elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.

A növény hajtásában mindenütt rafidkristály (kalcium-oxalát) található a sejtekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.

Az elefántfül-kontyvirág (Alocasia macrorhiza) levelei hatalmasra nőnek, a trópusok növenyei. Nálunk kedvelt dísznövények. A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 fajt foglal magába.

Legtöbbjük a mediterrán területeken él, a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak.

Hazánkban él a foltos kontyvirág (Arum maculatum), mely a dunántúli üde erdőkben gyakorinak mondható.

Hasonló érdekes tartalomra vágysz? Iratkozz fel YOUTUBE csatornánkra vagy kövess minket a Facebookon, Instagramon is!