Kertportal Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasolt a méhpopulációk hanyatlásának megállítására egy üzbegisztáni, marokkói kutatócsoport, amely elképzeléseit már a gyakorlatban is sikerre vitte a két országban.
A száraz térségek mezőgazdasági kutatások nemzetközi központjának kutatója Stefanie Christmann, az egyiptomi Sarm es-Sejkben tartott ENSZ biodiverzitási konferencián fogja bemutatni új mezőgazdasági gyakorlatának eredményeit, amelyek arról szólnak, hogy a termőföldek egynegyedének virágzó növényekkel – fűszerekkel, takarmánynövényekkel – való benépesítése nemcsak a gazdák bevételét növeli jelentősen, hanem a gazdagítja a biodiverzitást is. – vallja a kutató.
Ebben a gondolatmenetben az a legnagyszerűbb, hogy ez a kutatási eredmény nem újkeletű. Bár a modern mezőgazdsági rendszerek nem támogatják a vegyeskultúrás gazdálkodást, mégis egyre többen ültetik be a sorközöket. Ez a művelést nehezíti, viszont a biodiverzitás mellett áll, ezzel is védve nemcsak a méheket, hanem a többi rovart és az állatvilágot.
A permakultúra és az agrárerdészet irányzatai is hasonlítanak ehhez a szemlélethez, csak itt a fűszerek és virágzó növények sokaságával beültetés a cél.
Christmann öt éven át tette próbára „alternatív beporzókkal való gazdálkodás” nevű gyakorlatát. A termőföldeken minden negyedik művelt sávban virágzó növényeket neveltek. Ez egy teljesen ésszerű megoldás, rengeteg hozzánk forduló mezőgazdásznak ezt szoktuk javasolni.
A kutató a beporzók megtelepedését pedig segítették például oly módon, hogy a földben fészkelő méheknek öreg fákat helyeztek el, vagy üreget vájtak a földbe. A közelben napraforgót is vetettek, egyfajta szélfogóként, viszont itthon ugyanígy működik az eképzelés például kukoricával.
„Még a legszegényebb országban is meg lehet ezt valósítani. Nem kell hozzá semmilyen felszerelés, technológia, csak a vetőmagokba kell befektetni. Nagyon könnyű. Akár egy mobiltelefonon továbbított képekkel be lehet mutatni, hogyan kell csinálni” – idézte a kutatót a The Guardian.
Aki követi a Kertportál Major életét, az már találkozott az Ezerarcú Magyar Vidék által forgatott kisfilmmel, ahol a drónfelvételen is látszik a szélvédelmi kukoricasor, a vegyesgazdálkodású zöldségeskert, a földben lakó poszméhek kitáblázott bejárata. Hogy miért kellett ennyi év, hogy végre az ENSZ-nél is figyelmet kapjon ez a fajta gondolkodás és Magyarországon még miért jár ennyire gyerekcipőben? A kérdés jó. Egyre többen fordulnak efelé a gazdálkodási mód felé és csak idő kérdése, mikor válik ugyanúgy természetessé, mint most a széttárcsázott talajművelés és a csupasz sorköz. Reméljük ez a szemlélet egyre nagyobb teret kap, ezzel is a jövőnket építve.
Borítókép: Pixabay
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!
