A Vadvirág határozót nyitogatva mindig megakad a szemünk valami mókás elnevezésű vadvirágon, ami mosolyt csal arcunkra. Most három ilyen kedves vadvirágot hoztunk: vicsorgó, bolhafű és veselke.
Kónya vicsorgó (Lathrea squamaria)
Nyirkos, árnyas erdők növénye, ahol idős fák gyökerén élősködik. Talán neve is ezért ilyen „ijesztő”, jelezve élősködő jellegét. Magassága nagy: 10-20 cm magasra is megnőhet. A mogyoró, bükk és gyertyán gyökérzete a kedvence, ahol sok-sok felálló, nem elágazó száron hozza sorban a sárgás-fehér és rózsaszín virágait. A virágok kétajkúak. Pikkelyszerű fehér levelei szárölelőek.
Havasi veselke (Chrysosplenium opposotifolium)
Üde erdők nyirkos csapásain, patakpartokon és sziklafalak árnyas részein a gyengén savanyú talajokon él. A kőtörőfűfélék köz tartozik, zöld gyepalkotó.
Szétterülő kúszó hajtásai a szárcsomóknál legyökereznek, jellegzetességük a négy sárga csészelevél.
Magassága alig éri el az 5-15 cm-t, virágmérete igen kicsi, alig 2-3 mm. Áprilistól júliusig virágzik.
Réti bolhafű (Pulicaria dysenterica)
Üde rétek, mocsaras területén, tavak és csatornák partján terjedt el, ahol kiterjedt foltokban fordul elő.
Jellegzetes fészekvirágzata napsárga, szára sűrűn molyhosan szőrös. A lándzsás levelek szárölelők, felületük és szélük hullámos, fonákjuk szürkés.
Igen magasra nő meg, így könnyű észrevenni: 40-60 cm. Virágmérete is jelentősebb, 1-3 cm nagy átmérőjű általában. Hasonló faj hozzá a jakabnapi aggófű, de annak levelei tagoltak.
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!