Atkák a kertben – felismerés és kezelés

Közönséges takácsatka (fotó forrása: wikipedia)

Alaposan szemügyre kell venni a levélfonákot, ahol bizony ott van az a bizonyos szövedék és igaz alig, de szabad szemmel is látható apró mozgó, vagy sötét pontok jelzik, hogy atka fertőzéssel állunk szemben! 
A közönséges (vagy kétfoltos) takácsatka számottevő mértékben, nagy károkat okozva tud ilyen időben felszaporodni. Ennek a szabad szemmel alig látható kis kártevőnek több száz kultúrnövény és gyom tartozik a gazdanövény körébe.

Szabad szemmel csupán a gyakorlott szemek veszik észre a levél fonákán az apró szaladgáló atkákat. De van más tünet is, ami alapján atkafertőzésre kell gyanakodnunk: a megtámadott levelek színén kezdetben apró halvány foltok jelennek meg, melyek később összeolvadnak és az egész levél felületére kiterjednek, ezáltal a levél bronzos színűvé válik, a fertőzött levelek az erek között megsárgulnak, az érhálózat viszont zöld marad. Súlyosabb fertőzés esetén a levelek később teljesen elszáradnak. A levelek fonákán, illetve tövében finom pókhálószerű képlet található, amelyben a levélre tapadva apró peték vannak.

Kártétele a szívogatásából adódik, amely miatt a növény fejlődésében is zavar támad.
A zöld színtest nélküli levelek már nem növelik a termést, de a növény számára létfontosságú tápanyagokat sem képesek felvenni. A növények érzékenyebbek lesznek a nyári szárazságra is.

A takácsatka tömeges elszaporodása szempontjából a 22 °C fölötti hőmérséklet és a természetes ellenségek hiánya rendkívül kedvező. Évente több nemzedéke alakul ki, a peterakása 8 °C alatti hőmérséklet körül marad csak abba, így történhetett az, hogy még ezen a héten is tapasztaltunk a nyár közepi atkaellenes kezelések ellenére is takácsatkával fertőzött növényeket. A nyári nemzedékek kifejlődése 2-4 hét alatt, melegebb hőmérsékletben gyorsabban végbemegy, így okozhat meglepetésszerű károkat még a gondos gazdák területein is.

Mielőtt a védekezési lehetőségekre térnék át, felhívom a figyelmet két nagyon fontos hibára, amik segítik az atkák felszaporodását!
 
Az első a felgyomosodott terület, a késői gyomirtás. A gazdanövényeknél már említettem, hogy sok gyomfajt is kedvelnek a takácsatkák, így azokon nagyszerűen fel tudnak szaporodni. Egy elkésett mechanikai gyomirtás esetén az elszáradó gyomokról a kultúrnövényünkre vándorolva már célba is értek.

A második a helytelen vegyszerhasználat. Gyakran a takácsatkák tömeges elszaporodásához vezet a szélesspektrumú rovarölő szerek (pl. a szintetikus piretroidok) alkalmazása, amelyek kiirtják a természetes ellenségeiket, mint például a katicabogarakat, ragadozó poloskákat. Fontos tisztában lenni vele, hogy az atkák nem rovarok, hanem a pókszabásúakhoz tartoznak. Ne csodálkozzanak tehát, ha a sok rovarölő szer sem gyéríti a létszámukat, sőt, a természetes ellenségeik kiirtásával gyakorlatilag akadálytalanul tovább terjednek.
Az atkák elleni helyes védekezés alapelvei:
 
– Tartsuk gyommentesen a kertet!
– Kerüljük a túlzott rovarölő szer használatot, főleg a széles hatástartamúakat. Minél kevesebb piretroid tartalmú rovarölőt alkalmazzunk és mindig ügyeljünk a szerrotációra (=váltogatva használjuk a különböző hatóanyagokat)!
– Ha biztosak vagyunk benne, hogy atkafertőzéssel állunk szemben, akkor akaricidek (atkaölő) szerek használata javasolt. A jelenleg engedélyezett atkaölő szerek a következők (ezek kis kiszerelésben is kaphatóak a gazdaboltokban):

• Kellő hatékonyságúak a korszerű olajkészítmények is (pl. Wetcit) és a Káliszappanos lemosás is!
• Elsősorban hajtatott növénytermesztés esetén alkalmazhatóak biológiai védekezésként a különböző ragadozó atkák vagy poloskák.
• Kéntartalmú növényvédőszerek alkalmazásával sem követünk el nagy hibát, hiszen a kénnek atkagyérítő hatása is van (nem csak lisztharmat ellen véd).
• A megfelelő hatékonyság miatt fontos, hogy a levél fonákára is jusson permetlé, minél precízebb fedettség elérése törekedjünk!