V. Topor Erika Kertész- mérnök Nem is tudjuk hol kezdjük….mert a Csúzi Családot pár éve ismertük meg egy termelői piacon, talán a Czakó Termelői Piaczon vagy a Budai Arborétum Tavaszkertjén? Már nem is emlékszünk rá, de az biztos, hogy aki őket egyszer megismeri, az a szívébe zárja rögtön mindannyiukat.
Velük beszélgettünk egy kicsit, hiszen amit az almából ki lehet hozni, azt ők tökélyre fejlesztették és nem mindennapi kínálattal rendelkeznek ebből a nemes gyümölcsből.
A Csúzi Családi Pincészet egy háromgenerációs családi gazdaság. Szüleimmel, feleségemmel és négy kisgyermekünkkel együtt műveljük területeinket, készítjük és értékesítjük portékáinkat. Jelenleg 26 különböző termékünk van, melyeket hat különböző termékcsaládba sorolunk: palackozott borok, almalekvárok, almasajt, almaszörp, almaecetek és gyümölcsecetek. Természetesen az indulás pillanatában (2013-ban) még nem rendelkeztünk ekkora szortimenttel, hanem a feldolgozási láncunk változásával, ill. az igények változásával hoztuk létre az újabb és újabb termékeinket. A tavalyi évben két palackozott borral (Olaszrizling, Kékfrankos rozé) rukkoltunk elő, bár ez – a volumen miatt – csak a lokális piacon jelenik meg egyelőre.
– kezdi történetüket Csúzi Szabolcs, a monori Csúzi Családi Pincészet tulajdonosa
Az idei év új termékei a gyümölcsecetek, melyek idén fekete ribizli-, málna- és meggyecet formájában érhetőek el. Jövő tavasszal már palackozásra készen lesznek a további gyümölcseceteink is: szamóca, fekete szeder, kajszi, őszibarack, szilva és nagy reménység szerint birs is.
Hány hektáron gazdálkodtok és honnan jött az egész, hogy egy pincefaluban almást létesítetek és nem szőlőt?
Nagyságrendileg 3,5 hektáron gazdálkodunk, aminek csak egy része az almaültetvény. Tetemes részét a borszőlő teszi ki. Családunk hetedik generációja gazdálkodik Monoron és környékén. Szüleim voltak azok, akik először léptek ki a piacra: először gyümölccsel, majd borral, végül pedig vendéglátással. Ők még autodidakta módon és a hozott/szerzett tapasztalatok mentén művelték a területeket, de engem már szakirányú iskolába küldtek. Így lettem agrár- és szakmérnök Gödöllőn, ill. töltöttem egy gyakorlati évet Kaliforniában, egy családi borászatban.
– meséli Szabolcs.
Az almást 2000-ben telepítettük, akkor modernnek számító szuper intenzív termelési technológia szerint. Akkor a cél a friss és tárolt gyümölcs helyi piacon és végfelhasználóknak történő értékesítése volt. Már készítjük elő egy újabb ültetvény helyét, hiszen a mostani már túl van a termelési potenciáljának csúcsán és mire végleg kiöregszik, addigra az új remélhetőleg beáll. Ezután szeretnénk újratelepíteni a meglévő ültetvényt is. Nem tartottam ördögtől való gondolatnak sosem azt, hogy egy pincefaluban a szőlőn kívül más gyümölcs is lehet, sőt azóta számtalanszor hálát adtam, hogy almát telepítettünk ide. Véleményem szerint a vevői igények egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy a kisebb borászatok tudjanak valami kiegészítő termékcsoportot vagy szolgáltatást felmutatni, ahhoz, hogy turisztikai célponttá tudjanak válni. Ezt mi egyre gyakrabban megéljük az utóbbi években.
Térjünk át kicsit az almaecetre, mert az nagyon izgalmas, hogy sokan kúraszerűen használják, fogyasztják. Mit kell tudni róla, kiknek ajánlott az almaecet kúra?
Ha beírjuk bármelyik webes keresőbe, hogy almaecet kúra, akkor azzal szembesülünk, hogy csodaszernek, életelixírnek titulálják több cikkben és fórumon. Én azért eddig nem merészkednék el, de annyi biztosan kimondható, hogy a szervezetre többféle szempontból van érezhetően pozitív hatása, ha éves szinten 3-4 ecetkúrát tartunk. Mindenkinek ajánlott preventív és gyógyító módon is, kivéve kismamáknak, szoptatási időszak alatt és azoknak, akiknek kritikus csontritkulása van.
– magyarázza Szabolcs, majd folytatja:
Érdekes módon nem találunk pontos magyarázatot a hatásmechanizmusra. Eddig két iránnyal találkoztam, ahonnan megpróbálták az almaecet titkát megfejteni. Az egyik a sav természetéből adódó mészalapú lerakódásokra kifejtett oldó hatása (érfalak, ízületek), a másik a sejtekben történő anyagcsere folyamatokban vállalt szerepe (emésztés javítása, alacsony enzimszint esetén, epeproblémák, reflux, bélfalak tisztítása, stb.). Itt bizonyosan van összefüggés a szervezet számára rendelkezésre álló ecetsav és az említett anyagcsere folyamatok intenzitása között. Márpedig a legnagyobb civilizációs ellenségünk a lassú anyagcsere, a mozgásszegény életmód és az ebből fakadó összes betegség és szövődmény. Magától érthetődően az almaecet önmagában nem old meg minden problémát. A megfelelő táplálkozás, elegendő vízfogyasztás, a szükséges alvás- és mozgásmennyiség nélkül kevésbé fogjuk érezni az almaecet kúra pozitív hatását.
– összegzi Csúzi Szabolcs.
Manapság igen ritka, amikor olyan emberrel hoz minket össze a sors (Talán nagy S-el kéne írni? – szerk.), akivel rögtön harmonikusan és meghitten lehet beszélgetni és ez egyfajta áldás is. A Csúzi család életében nagy szerepe van a hitnek és ez egy rendkívül tiszteletreméltó és mély belső értékrenddel párosul, ami a mai felgyorsult világban nagyon ritka. Tényleg. Igazi kincs. Legutóbbi találkozásunkkor is, bár sietnem kellett volna vissza fotózni a piaczi forgatagot, csak ültem és olyan dolgokról is beszélgettünk, ami már túlmutat a „termelők egymásközt” témákon. Valahogy a velük való beszélgetés mindig sokkal többet ad az embernek, mint az kívülről látszik.
Készült 2014-ben egy nemzetközileg többszörösen díjazott film a Monori Pincefaluról, Dr Péterffy András rendezésében, melynek címe az, hogy Gyöngyöt az embernek. Ebben a filmben, a pincefaluban vagy a pincefaluért dolgozó emberek, családok szólalnak meg, kerülnek bemutatásra. Itt is elmondtuk, hogy mi minden január elsején bejárjuk a birtokainkat és az adott területről származó termékkel (szőlőbor vagy almaecet) kérünk áldást és segítséget az Úristentől a következő évre. Mi úgy valljuk, hogy a mezőgazdaságban hit, bizodalom és alázat nélkül nem nagyon lehet hosszú távon meglenni. Második ciklus óta vagyok a Monori Nagytemplomi Református Gyülekezet presbitériumának tagja. Azért az igen sokat mond szerintem a mezőgazdaság és a hit kapcsolatáról, hogy számos gazdálkodó család generációk óta tagja a gyülekezetnek és egyben a presbitériumnak is.
– vallja hitvallásukat Csúzi Szabolcs.
Ami pedig a termékeinket illeti, nem tudnék értékesíteni olyan élelmiszert, amit ne adnék oda jó szívvel a saját gyermekeinknek is akár. Bár maga az ültetvény nem organikus, a belőle készült termékek egyike sem tartalmaz tartósítószert vagy mesterséges anyagot.
Egy többgenerációs családi gazdaságnál mindig felmerül a hova tart kérdés, főleg mostanában, amikor rengetegen feladják. Merre tartotok, melyek a jövőbeli terveitek?
Már évek óta érzékeljük a Pincefalu turisztikai erősödését, aminek fenntartásáért gazdasági szereplőként, civil szervezet tagjaként és önkormányzati képviselőként is mindent megteszek. Monor országos és régiós rendezvényeinek száma és látogatottsága is intenzíven növekedett az elmúlt években. Ezzel egyetemben a feladataink is sokasodtak, ami magával hozta, hogy redukálnunk kellett azoknak a helyszíneknek a számát, ahol kiállítunk a termékeinkkel. Célunk az, hogy a környékbeli fesztiválokon megjelenjünk, ill. pl. a Czakó Piaczra minden évszakban legalább egyszer kijussunk.
Azt szeretnénk középtávon elérni, hogy olyan turisztikai desztinációvá váljon a Monori Pincefalu és környéke, hogy az ide érkező látogatók jelentsék a családi gazdaságunk bevételének az alapját. Szeretnénk kialakítani egy agglomerációs és fővárosi viszonteladói partnercsapatot és tovább bővíteni a közétkeztetési beszállításainkat.
Több termékdíjatok is van, nagy sikereket értetek már el az elmúlt években. Mire vagytok a legbüszkébbek?
Egyértelműen a Magyar Kézműves Remek díjat sorolom első helyre, mely rangos elismerést 2013-ban kaptuk meg. Elértünk további ezüst- és bronzérmeket a Gyulai Nemzetközi Gyümölcskészítmények versenyén (2015) és az I. és II. Nemzeti Szörpversenyen is (2016 és 2017).
A legnagyobb média megjelenésük kétséget kizáróan a Gasztroangyal volt 2018-ban, ill. a már említett Gyöngyöt az embernek, ajánljuk figyelmetekbe mindkettőt megnézni vagy újranézni, hiszen minden alkalommal újabb és újabb érdekességek és információk kerülnek figyelmünk elé, ahányszor látjuk ezt a két műsort.
Ami pedig talán rajtunk is túlmutat és rávilágít a kézműves szakmában tevékenykedő emberek és családok inat megfeszítő, áldozatos, ellenben mégis rengeteg örömet adó munkájára, az a Kopp-Skrabski díjra való jelölésünk! A mai napig nem tudunk napirendre térni felette, hogy a mi életvitelünk és tevékenységünk ilyen mértékű figyelmet érdemel. Hiszen mi csak tesszük a dolgunkat és csak egy morzsányit tudunk továbbadni abból a jóból, amit a Jóistentől kapunk.
– meséli meglepettségüket és egyben mélységes örömüket Szabolcs.
Kopp-Skrabski díjról itt olvashatsz többet.
A gyümölcsfáitokat is szeretitek, ez látszik: milyen gazdálkodási formában csináljátok?
Van néhány matuzsálem nyári és télálló almafánk még, de ők inkább csak mementók, melyek a régi háztáji világra emlékeztetnek. A fő produktumot adó ültetvényünk a szuper intenzív, csepegtetéssel öntözött, karcsúorsó koronakialakítású almás, ahol 1000 fát gondozunk. Az ültetvény korai éveiben alkalmaztuk csak a szuper intenzív termesztési rendszerre jellemző agrotechnikai megoldásokat. Ma már csak szerves trágyára és növénykondicionáló levéltrágyára alapozzuk a gyümölcsfák tápanyag ellátását és a talajerő utánpótlást. Gyepes sorközműveléssel akadályozzuk meg az eróziós- és deflációs folyamatokat és a termőréteg vékonyodását. Évek óta tél végén eltávolítjuk az ültetvényről a lehullott leveleket, mellyel nagy mennyiségű áttelelő kártevőtől és kórokozótól szabadítjuk meg a növényeket. Rotáló rendszerrel juttatunk fás szárú fahamut a fák tövéhez, amivel egyszerre gyérítjük a vértetvek talajszint alatt lévő telepeit és juttatunk szerves forrású káliumot a növényeknek, ill. nem szabad megfeledkezni a fahamu gombaölő hatásáról sem.
A méhvédelem szempontjából csak a hatályban lévő növényvédelmi szabályozás előírásait tartjuk be, ami alapértelmezett esetben pont elégnek is kellene lennie. Úgymint kijuttatási időpont, méhkímélő szerek használata, dózisértékek, stb. Pl. direkt nem szórunk bundásbogár ellen, mivel ők is pont akkor aktívak, amikor a méhek. Az olyan években, mint a tavalyiak (2018) nem is jelent problémát, mikor a potenciális virágszám háromszor nagyobb, mint a megnevelhető gyümölcs volumene, azonban idén megéreztük a hatását.
– vallja Szabolcs
Mivel nem étkezési gyümölcsöt állítanak elő, így kevesebb menetben alkalmaznak növényvédelmi kezeléseket, mint a frissáru termelő konvencionális ültetvények, hiszen a feldolgozás során a hibás részek úgyis eltávolításra kerülnek. Ez alatt azt kell érteni, hogy bizonyos kezeléseket nem szükséges megtenni (pl. varasodás), ami a nagyüzemi konvencionális termelés sokszor 30-35 növényvédelmi kezeléséhez képest jócskán lecsökkenti akár felére is a permetezések számát.
Hogyan látod, jelenleg mi a legnagyobb nehézsége egy gazdálkodónak?
Munkaerőhiány. Mennyiségi vásárlás alapelv az élelmiszer beszerzések túlnyomó részében. Élettartam-szemlélet hiánya. Hogy nincs belőlem még három… ☺
– kisebb humorral elütve az amúgy komoly nehézséget.
Már csak egy izgalmas kérdésem van, amit muszáj megkérdezzek, hiszen ez is újszerű, hogy rendezvényre logózott almát termesztettetek. Hogyan lett a Sziget Fesztiválnak almája?
Maga az ötlet a Sziget Fesztivál szervezőiben fogant meg talán két évvel ezelőtt. Az egyik beszállítónk, aki a címkéket gyártja, hozott össze bennünket. Egyik partner termelővel (Tele-Porta, Albertirsa) együtt vállaltuk el a feladatot és teljesítettük sikeresen, ahogy a közösségi oldal posztjaiban is lehetett látni. Azt gondolom, hogy ezek a széles spektrumú és sikeres együttműködések bizakodásra adhatnak okot többeknek, hogy a mai világ vég nélküli rohanásában még akadnak cégek és emberek, akik valóban törekednek a nyer-nyer kapcsolatok kialakítására és fenntartására!
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!
