Kertportal Ha a megszokott választ várnánk, akkor azt mondanánk igen. De rengeteg olyan kérdés van bennünk, ami felvet még több kérdést. Nyugalom, ufókról szó sincs és az összeesküvés elméleteket is kívül hagyjuk. Gondolkodj velünk!
Veszélyes téma, írtuk a bevezetőben. Miért az? Mert mindenkit foglalkoztat, érdekszervezetek sokasága alakult belőle, mindenféle nejlonzacskó-ellenes kampány született már miatta és egy réteg a teheneket okolják. De mi a valóság mind mögött?
Kövesd a pénz útját?
Ez az a mondat, amit sokszor hallottunk már gazdasági képzéseken, viszont a klímaváltozás kérdésében ritkán merül fel. Pedig komoly gazdasági hasznok vannak a klímaváltozás mögött is, gondoljunk csak a környezetvédelmi termékdíjakra vagy épp a CO2-kvótákra.
Ha az ezen alapuló rengeteg varrodát nézzük, a sokszor használható vászontáskáknak is nagy piaca lett. Nekünk is van a webshopba, mert az emberek keresik. De előtte nem lehetett eladni, mert senkinek sem kellett. Most viszont egész cégek alakultak erre. Ez természetesen nem baj, sőt, az egyszerhasználatos nejlon helyett egy kiváló opció, ha a szemétmennyiséget akarjuk csökkenteni.
Csomagolásmentes kérdések
Most ez azért lesz egy érdekes kérdés, mert mindenki a higiéniával van elfoglalva, elvégre nyakunkon a koronavírus járvány, így kíváncsi lennék, hogy mennyire látogatottak a csomagolásmentes boltok. A vásárlók kifejezetten a vákuumcsomagolt és kész dolgokat keresik, amit eddig nem kellett csomagolni, most már azt is kell. És tessék: már nem is olyan fontos a szemétgyártás…
Dávid naptár és az időjárási anomáliák
Néztétek már meg tüzetesen az időjárási adatokat sok évre visszamenőleg? Nem hónapokra visszamenőleg, hanem évekre, évtizedekre és akár évszázadokra?
Ha valaki időt szán rá, akkor a Meteorológiai Világszervezet oldalán rengeteg érdekességet olvashat, akár több száz évre visszamenőleg, melyből könnyen észrevehető, hogy vannak igen meleg évek és vannak igen hűvös évek is. Így derült az is ki, hogy 1913. júliusában Grönlandon 56,7 C fok volt.
De nem ez az egyedüli eset. Akár minden napra megtaláljuk az aznapra eső minimum és maximum rekordokat területi szinten, melyből látszik, hogy pár száz évvel ezelőtt sem volt másabb időjárás, sőt! Ennél sokkal magasabb hőfokokat is megéltek az emberek akár a Kárpát-medencében is.
Miért érdekes ez?
Ha összevetjük a pár száz évvel ezelőtti adatokat a maival, amikor a modern kort szidjuk a klímaváltozásért, akkor érdemes azt is figyelni, hogy az autók és a nagyüzemek korszaka előttről beszélünk. Akkor még nem lehetett CO2-kvótát venni, ha épp volt eladó és nem volt ennyire minden tele iparterületekkel, hatalmas nagyüzemekkel, bevásárlóközpontokkal és sokezer autó sem közlekedett a városokban.
Szóval a hőmérsékleten nem látszik annyira a felmelegedés, a videó alapján a nagyvárosok betontengere már inkább elgondolkodtató. Mindeközben Grönland 600 milliárd tonna jeget vesztett egyes források szerint.
Nekünk valahogy nem áll össze a kép.
Húsevés kontra vegánság
Ez is egy érdekes kérdés, elsősorban a klímaváltozás kérdéskörében. Bár a vegánság nem csak emiatt alakult ki, főleg az állatok életének kioltásától való tartózkodás az, ami életmódjuk alapköve, de egyre több olyan megmozdulás van, ahol a klímaváltozást a „gyilkos húsevőknek” tulajdonítják, mert a húsevés egyenlő azzal, hogy a Földünk pusztul.
Itt érdemes lenne különbséget tenni a nagyüzemi húselőállítás és a farmos, tanyasi állattartás között, hiszen a kapirgáló tyúk ökológiai lábnyoma észre sem vehető a kontinenseken átívelő állati eredetű termékek előállításához és fogyasztásához képest.
A tehenek pukizása kérdéskör meg hát….valljuk be nem túl tudományos, még akkor is, ha ezért kapunk a fejünkre. Rengeteg olyan egyéb termelési folyamat van a világban, ahol metán szabadul fel, sőt sokkal nagyobb mennyiségben. Emellett a metántermelő sokmillió baktériumra már ki sem térünk, melyek szinten számba veendőek lennének ebben a témakörben és nem feltétlen függenek össze az állattartással. (Egy részük az emberi és állati bélrendszerben él, de sokuk például a mocsarakban, szennyvizekben.)
Mi az, hogy ökológiai lábnyom?
Szintén izgalmas kérdés. Az ökológiai lábnyom az,
az erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.
írja a Wikipédia
Röviden és érthetően: ha megveszel egy terméket, annak van ökológiai lábnyoma. Ha csinálsz valamit, bármit, nagyjából annak is.
Ha sokezer kilométert utaztatott terméket vásárolsz (Kínából érkező olcsó ruha, banán vagy aszalt datolya), akkor annak nagy lesz az ökológiai lábnyoma. Tartozik hozzá a távolban munkaerő, víz, széndioxid-kibocsájtás, hulladék, majd szállításkor az üzemanyag-kibocsájtás, a raktározási költségek a hűtéstől a világításig, majd a továbbszállítás egészen a boltig, majd onnan a lakásodig. Minden ami csak kell egy ilyen termékhez az első magtól a termékcsomagolásig és láthatatlan „dologig”.
Ugyanakkor ha ezt a ruhát magyar gyártótól veszed, aki magyar textiliparban készült anyagból dolgozik, máris más a fekvése a dolognak. Az élelmiszernél ez halmozottan igaz, mert nem ugyanazok a tényezők (értékek) vannak egy helyi termelésnél, mint egy sokezer km-rel arrébbinál.
Klímaváltozás létezik-e?
Ha mindent összevetünk, akkor még mindig nem egyértelmű. Az biztos, hogy a gazdaságtúltermelés és annak következménye a most kialakult helyzet egyértelműen azt mondatja, hogy ebben a formában nem szabad tovább működtetni a világot. De az is jól látszik, hogy pusztán pár adókötelezettség a klímaváltozás okán még nem oldja meg a problémát.
Ha mindenki a mértékletességre törekedne, akkor talán helyrehozható az, amit klímaváltozásnak nevezünk.
Nézd a világot kicsit más szemmel és kérdezz és kérdezz, mert akkor sokkal több összefügést veszel észre, mint amit aktuálisan a média közzétesz. Próbáld megérteni a világ működését, hogy észrevedd, hogy nem most lett 40 fokos nyári kánikula először a történelemben, ahogy a baktériumok világában is vannak metántermelők.
Belekezdenél az otthoni konyhakertbe? Nézz körbe boltunkban és termeld meg magadnak élelmiszeredet!
Ha még több tippre vágysz, kövesd YoutTube csatornánkat is!
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!