Ha már azokat az időket éljük jelenleg társadalmi és gazdasági szinten, hogy okosan és gazdaságosan kell akár még a kertünkkel is bánni, akkor ideje megtanulni dugványozni is!
A dugványozás a könnyen szaporítható cserjék legegyszerűbb szaporítási módja, ha le akarjuk rövidíteni a lényeget.
Könnyen szaporítható cserjék
Biztos találkoztál már azzal, hogy elég egy letört fűzfa vesszőt a földbe szúrni és hamar legyökeresedik, megered és később kihajt, majd szép fűzfa cseperedik belőle. Alapvetően ez is dugványozás.
Könnyen szaporítható cserjék közé soroljuk a tiszafát, rozmaringot, hortenziát, nyári orgonát, loncokat, kecskerágókat, levendulát, zsályát vagy épp a bangitákat.
Mi az a dugványozás?
A dugványozás egy ivartalan szaporítási módszer, talán a legegyszerűbb is egyben. Általában szárdugványt, félfás- és fás dugványt készítünk. A félfás dugványok ideje június-július, a fás dugványoké kora tavasz, míg az örökzöldeket félfásan ősszel szoktuk eldugványozni. De a gyakorlatban vannak eltérések, sokszor szokás kérdése is.
A leandereket például félfás dugvánnyal lehet nyáron is, míg fással kora tavasztól. De ugyanígy a teleltetésre bevitt és visszavágott hajtásokból is készülhet dugvány késő ősszel.
Félfás dugvány az, ami még nem teljesen fásodott meg, vagyis a fás és a friss hajtás közötti állapotban van. Ez sok cserjénél az azévi hajtás és nyáron végezzük általában a félfás dugványozást.
Mire van szükség a könnyen szaporítható cserjék dugványozásához?
1 db éles kés, 1 éles metszőolló, egy szaporítandó cserje, földkeverék, cserepek, nejlonzacskó
- Válasszuk ki az anyatövet (ez a szaporítandó, egészséges cserjénk) és válasszunk ki pár azévben fejlődött hajtást.
- Éles metszőollóval vágjunk le egy pár hajtást, majd éles késsel daraboljuk fel 4-6 szemre (rügyre).
- Ha nagy levelek vannak a hajtásrészeken, akkor a leveleket harmadolhatjuk is, bátran vágjuk el a leveleket.
- A helyes dugvány kinézete: talprészen egy rügypár, a dugvány teteje a következő rügypár feletti 1 cm-nél végződik.
- Ha van gyökereztető hormonporunk, akkor a talprészt bele is márthatjuk, miután az alsó rügyeket un. kivakítottuk (kivágtuk).
- A kész dugványt a talpánál nyomjuk bele a cserépnyi földkeverékbe.
- Öntözzük be a cserepet és húzzunk nejlonzacskót a cserépre, hogy a pára bennmaradjon.
Nézzük is sorra képeken a folyamatot:
2-2 rügypárra méretűre vágjuk a dugványokat, de a végső dugvány hossza ne legyen több, mint 10-12 cm. Minél kisebb dugványokat tudunk készíteni, annál nagyobb esély is van az életbentartáshoz, hiszen kevesebb energiába telik a nedvesség áramoltatása a növényen belül egészen addig, míg a gyökerek ki nem fejlődnek.
A nagy levelek felezésével a párologtató felületet csökkentjük, ami segít a dugvány életben maradásánál. Főleg a hortenzia, bangita és más nagylevelűek esetében fontos, de például egy fűz, rozmaring, tiszafa esetében nem kell lecsipegetni a hajtásról a leveleket.
A dugványt kb 3-4 cm mélyre dugjuk csak be a talajkeverékbe.
Ne hagyjuk kiszáradni a földet a cserépben, mindig tartsuk nedvesen.
A könnyen gyökeresedő cserjék pár hét alatt begyökeresednek. Ezt onnan fogjuk látni, hogy sikerrel jártunk, ha elkezdenek kihajtani a hónaljrügyekből.
Ha még több tippre vágysz, kövesd YoutTube csatornánkat is!
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!