V. Topor Erika Kertész- mérnök A csirimojó egy már tapintásra is izgalmasnak tűnő gyümölcs, bár első ránézésre egy megkövült dínótojásra és egy articsókának a keresztezésére hasonlít fura pikkelyekkel. Így valami fura kényszert is éreztem, hogy azonnal megvegyem és megkóstoljuk itthon. Szóval nézzük mi az a csirimojó, vagyis krémalma.
Az Instagramon és Facebookon közzétett közönségszavazásban a „Megkóstolnád-e a csirimojót?” kérdésre a 60% igent válaszolt, ami egész jó arány ahhoz képest, mennyire fura szerzet ez kivülről megnézve.
Ha filmből akarnék idézni, akkor a kék ajtós ház ikonikus jelenete biztos megvan sokaknak: „Hihetetlen, de élmény”. Na ez a csirimojóra is elmondható. Édeskésen savas, bár már lehet túlérett példányt fogtunk ki. Krémes, mint egy jólszituált csiga színre és állagra is a belseje. Hát élmény és nem mindennapi. Állagra a karelához is lehetne hasonlítani, ha valaki evett már érett balzsamkörtét (karelát). De térjünk kicsit szakmaibb vizekre, mégiscsak kertészeti oldal vagyunk.
Mi az a csirimojó és mit kell tudni róla?
A csirimojó (Annona cherimola) a liliomfa-virágúak (Magnoliales) rendjébe, ezen belül az annónafélék (Annonaceae) családjába tartozó, ízletes gyümölcsű fa.
Egyéb nevei, melyeken előfordulhat a kereskedőknél a cserimoja, krémalma, fahéjalma vagy kirimojaannóna.
A liliomfa-virágúakhoz való tartozását levelein is észrevehetjük, mert a Magnóliafélék levélformájával rendelkezik.
Az annónafélék közül a legfinomabbnak tartják a krémalmát, vagyis a cserimoját. Termesztik Amerikában, Indiában, Olaszországban, Afrikában és Polinéziában. Kis termetű, 4—7 m-es fává fejlődik. Peru, Ecuador vidékén honos. Peruban és Mexikóban az indiánok ősidők óta jól ismerik. A spanyolok hozták át Európába és Afrikába. Ha szerencsénk van, akkor a hazai boltokban akár Spanyolországból érkezőt is kaphatunk, ami annyiban bíztató, hogy az ökológiai lábnyoma így nem olyan hatalmas, mintha a világ másik végéről szállítanák ide. Állítólag a spanyol csirimojó még finom is.
Érdekessége, hogy termései akár 2.7 kg-ot is elérik!
Rendkívül sok mag van benne, melyek kemény, babhoz hasonló, barna vagy fekete magok, melyek mérete 1–2 cm. El is fogjuk vetni, melynek kísérletéről hamarosan itt beszámolunk az oldalon!
Krémalma-történelem
A gyümölcs Dél-Amerika északnyugati részén ősidőktől fogva ismert volt, de csak 1629-ben érkeztek az első magok Mexikóba, ahol azóta is nagy népszerűségnek örvend. Ebben az időszakban már Közép-Amerika más országaiban és Peruban is termeszteni.
1757-ben került át Spanyolországba, de itt egészen a 20. század közepéig csak házikertekben nevelgették a hobbikertészek: az első európai ültetvények ekkor jelentek meg Granadában a Sierra Nevada hegyein, ahol egy járvány miatt kipusztult narancsfákat helyettesítették vele. 1953-ban már 106 hektáron termelték a krémalmát ezeken a területeken.
1785-ben Jamaica szigetére, 1790-ben pedig Hawaiira is elvitték a növényt, 1797-ben pedig az olaszországi Reggio Calabria megyében jelent meg aztán.
1871-ben az USA szárazföldi részein is elkezdték termeszteni, 1878-tól kezdve pedig megpróbálták Szingapúrba is betelepíteni, de a trópusi éghajlatot nem viselte el. 1880-ban bekerült Indiába és Srí Lanka szigetére is, itt ma kis mennyiségben termesztik, szintén a trópusi és mediterrán éghajlatból adódó anomáliák miatt. 1897-ben Madeira szigetére telepítették be, ezután pedig Észak-Afrika számos országába is termesztésbe vonták.
Ebből már látszik, hogy valójában egy gyakori gyümölcsről beszélhetünk, mégis kis hazánkban alig ismerik páran. Fogyasztani meg még kevésbé.
Egy csirimojó ára jelenleg 500-700 Ft/db áron mozog, benne a rengeteg maggal, ami megkérdőjelezi mennyire érdekes egyáltalán egy kupac magot venni ennyi pénzért. De hát az egzotikum az egzotikum.
A magja mérgező ráadásul!
Ha még nem lenne elég infónk a krémalmának rejtelmeiről és akár kedvet is kaptunk a megkóstolásához, akkor vannak még érdekességek ekörül az érdekes gyümölcs körül.
A gyümölcs önmagában is ízletes, de csak éretten, pont eltalálva azt az érettségi állapoto, ahogyan enni érdemes. Az éretlenül leszedett termést néhány napig utóérlelni kell. Legtöbbször, ha már érett és puha, kanállal vájják ki a belsejét.
Citromlével finomabb! Mexikóban néhány csepp citromlét is rácsepegtetnek a kivájt terméshúsra. A magok eltávolítása után gyümölcssalátába is kiváló, de készíthető belőle fagylalt, zselé vagy más édesség is, ahogy a nemzetközi recepteket bogarásztuk. . Kolumbiában kifacsart levéből citrom hozzáadásával üdítőitalt készítenek. Mivel a gyümölcs cukrot is tartalmaz, erjesztéssel alkoholos italok is nyerhetők belőle.
Növényvédőszerként is használható!
Magjait összetörve rovarölő szerként hasznosítják, ami elég meglepő és egyben izgalmas is. Viszont az összezúzott magvakat is tartalmazó lé szembe kerülve látáskárosodást okozhat!
Mire jó még? Szárított virágját Jamaicában dohány illatosítására is használják.
Még több érdekességre vágysz? KÖVESD FACEBOOK és INSTAGRAM oldalainkat!
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!
