Állatkerti történelem

Az állatok mindig is meghatározó társai voltak az embernek, mióta világ a világ. De legalábbis mióta olyan 600-700 millió évvel ezelőtt (plusz-mínusz 100 év ) kialakultak ezen a bolygón. Ja, és ők alakultak ki előbb. Egy kis állatkerti történelem következik.

Később – hirtelen ugrással az evolúció történetében – időszámításunk előtti 14. évezredben eleink rájöttek, hogy mind az állatoknak, mind nekik is haszonnal járhat, ha egyes fajokat háziasítanak. Hogy ez pontosan hogyan történt, arról nem maradtak fent konkrét adatok, sem blogbejegyzések. Így csak tippelni lehet, de valószínűleg két eset állt fent. Az egyik, hogy az állatok jöttek rá, hogy az ember közelében védve vannak (ez főként a növényevő zsákmányállatokra lehetett igaz, mint pl. a kecske, amelyik az egyik legelső háziasított faj volt).

Az állatok és az ember

Vagy az embert az ösztöne vezette rá, hogy az adott állat közelében nagyobb védelme lehet (ami valószínűleg ragadozóra lehetett igaz (bár a vérnyúl is létezik, akit már harapott meg nyúl tudja – a szerk.). Így házasíthatta a mai kutya ősét (vagy őseit – ez majd egy másik cikk témája lesz). 

De az állatok és az ember kapcsolata itt nem állt meg. Ahogy fejlődött az ember és egyre többet szeretett volna megismerni, megtapasztalni, egyre többet szeretett volna szórakozni, így elkezdték gyűjteni őket, ezzel is, mint egyfajta „kinccsel” mutatva hatalmát, főként, ha a világ több tájáról sikerült beszerezni is őket. Főként a gazdagabbik rétegek, akiknek már nem ételre vagy védelemre kellett az állatokat tartani.

Állatkertek és állatgyűjtemények

Ez lehetett az oka (eddig ismert) első állatkert, pontosabban akkor még „állatgyűjtemény” kialakításának, mintegy 3000 évvel ezelőtt, amelyet egy kínai uralkodó alapított és a Tudás Kertjének hívta.

Később az asszír királyok (kb. i. e. 2400-tól uralkodtak) az általuk ismert világ minden állatát és növényét bemutató vadaskertet hoztak létre. Ekkoriban azért továbbra is inkább csak a nép szórakoztatása volt ezen parkok fő célja.

Még egy kis állatkerti történelem

Az első európai állatkertként 1752-ben megnyitott Schönbrunni állatkertet tartják számon. Azóta napjainkig (a wikipedia listája alapján) 337 ismert állatkert van a Földön. Ebbe nem számoltam bele a szafari parkokat és az akváriumokat. Ezekkel együtt az állatokat a nagyközönségnek bemutató intézmények száma a bolygónk kb. ezer lehet.

És ehhez jönnek még a „képzeletbeli” állatkerteknek nevezettek, mint a Jurassic park, a Slaughterhouse-Five (olyan állatkert egy másik bolygón, ahol emberi lényeket tartanak), vagy a Simpson családból a Springfield Zoo.

Az első magyarországi állatkert

Az állatkerti történelem egyik állomása az első magyarországi állatkert, az 1866. augusztus 9-én nyílt Budapesti Állatkert volt. A két „első” állatkertnek (a Schönbrunni és a Budapesti) van is egymáshoz köze: az első zsiráfot (1867-ben)  – Erzsébet királyné, Sissi közbejárására – maga Ferenc József császár adományozta a bécsi állatkertből a budapestinek.

Az állatkertek feladatát és célját ma sem lehetne jobban megfogalmazni, mint azt az Állatkerti Rt. 1865-ben jóváhagyott alapszabályában leírták:

    “A pesti állatkertet létesítő társulat czélja bel- és külföldi élő és lehetőleg természetszerű feltételek mellett tartandó állatoknak folyamatosan tökéletesítendő gyűjteménye által a természettudományok iránti érdeket ébreszteni és terjeszteni… “

Mert azóta is, máig is a (legtöbb) állatkertnek a fő célja a természet és azon belül az állatok bemutatásán keresztül a megismertetésük. Ezzel együtt a természet és az állatok védelmének elősegítése, és hogy rámutassanak arra, hogy milyen finom és bonyolult rendszer van az ember és a bolygónk élővilága között.

És mindezt úgy, hogy az állatkerti állatok igényeit is messzemenőkig szem előtt tartják. A szakmai elhivatottságon és az állatszereteten túl nagyon komoly törvényi szabályozásoknak kell megfelelniük az állatkerteknek. Mind világ, mind európai, mind hazai előírásoknak kell teljesülniük. De erről bővebben szintén majd egy másik cikkben írok).

Állatkertek Magyarországon

Magyarországon jelenleg 11 nagyobb Állatparkot tartanak számon, ezek a Budakeszi Vadaspark; a Budapesti Állatkert; a Debreceni Állatkert, Növénykert és Kultúrpark; Győri Xántus János Állatkert; a Jászberényi Állat- és Növénykert; a Kecskeméti Vadaskert; a Miskolci Állatkert és Kultúrpark; a Nyíregyházi Állatpark; a Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium; a Szegedi Vadaspark, továbbá Veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark.

És ne felejtsük el azért az ország további állatkertjeit sem. A teljesség igénye nélkül a budapesti Tropicarium és a Veresegyházi Medvepark, Komlói minizoo. Vagy a Balatoni Madárkert, a Tisza-tavi Ökocentrum Poroszlón, vagy a balatoni halakat bemutató Bodorkát Balatonfüreden. És létezik még több kisebb-nagyobb vadaspark és magánállatkert is az országban, pl. a Szigethalmi Vadaspark…. És, hogy milyen állatok élnek az állatkertekben, hogy hogy történik a tréningezésük, takarmányozásuk, ellátásuk? Milyen egy jól nevelt állatkerti látogató? Ezekről is szó lesz a további írásaimban.

MÉG TÖBB ÁLLATOKKAL KAPCSOLATOS CIKK ÉRDEKEL? OLVASS TOVÁBB NÁLUNK!