Az újabb irodalomban egyre gyakrabban találunk olyan közleményeket, melyek az illóolajok antiszeptikus hatásáról számolnak be. Noha nagy részük már ismert dolgokat tárgyal, mégis igen gyakran, különösen a részletekben, sok érdekes új dologról adnak híradást.
Közérdekénél fogva különösen két olasz kutatónak a munkája érdekes. A mindennapi élet s különösen a szokás, de főleg a divat, ma már a kultúréletnek egyik tényezőjévé avatta az illóolajok használatát. Így éppen antiszeptikus tulajdonságuknál fogva az illóolajok közegészségünknek is szolgáivá szegődtek.
Szappan, kölnivíz és parfüm
A kölnivíz, a különböző parfümök, a szappan illatosítása stb. a testre kellemes frissítő hatásukon kívül még fertőtlenítő hatásukkal is kitűnnek, sőt az illóolajokat az orvosi tudomány is felhasználja éppen ezen tulajdonságuk alapján igen jó eredménnyel.
„Vetol” néven egy olyan illóolajkeveréket használnak sebészeink, amely antiszeptikus hatásán kívül a sejtek sarjadzását is elősegíti. Ezáltal a seb gyógyulását sietteti.
G. Gatti és R. Cayola a furunkulusokat és kelevényeket okozó Staphylococcus pyogenes, aureus és a Steptococcus pyogenes, továbbá néhány penészfaj viselkedését vizsgálták a legkülönbözőbb illóolajokkal szemben. Ezekre rögtön pusztítólag hat a szegfű-, sassafras-, santalfa-, mentha-, thymián-, fahéj- és kámforolaj.
Antiszeptikus hatás
Igen jó antiszeptikus hatásúaknak találták az eucalyptus, levendula és az ibolya olajait. Kevésbé jók a boróka-, bergamotte-, rózsa-, pacsuli- és a verbenaolaj; igen gyenge hatásúak a Neroli-, Geranium-, Vetiver-, Jasmin-, Opoanax-, Origanum- és Lamongras-olaj. Ezeket az eredményeket nemcsak a tudományos munka, hanem a gyakorlat is értékesítheti.
A pipereszappanok antiszeptikus hatását ezen eredmények alapján lényegesen megjavíthatjuk és tisztán a parfümőr ügyességén múlik az első és második csoportba tartozó illóolajokat úgy kombinálni, hogy a keverék illata is megfeleljen bizonyos ízlésnek.
Egy francia szabadalom szerint
Ha thymián- és szegfűolajat cholsavas nátrium vizes oldatában emulgálunk, akkor az már igen nagy hígításban is alkalmas sebkezelésre. Wallis R. L. egynéhány olyan magasabbrangú phenolt, mint például a thymol, vízzel emulgálva igen jó fertőtlenítő szert állított elő, amely különösen élelmiszerek, hús és halneműek konzerválására alkalmas.
Általában azt mondhatjuk, hogy az illóolajok használata az oldószer drágasága folytán inkább emulgált állapotban kezd terjedni. Az illóolajokat bizonyos anyagok hozzáadására, mint például törökvörös olaj és más szulfonált olaj, diszpergálják valamilyen védő kolloid jelenlétében, rendesen vízben. Az ilyen diszpergált illóolaj anélkül, hogy hatásosságából veszítene, igen alkalmas fertőtlenítésre, és nemcsak előállítása olcsó, hanem sokszor használata is egyszerűbb.
Kísérleteket is végeztek
A különböző illóolajoknak a gőze is antiszeptikus hatású. Ha gyapotot Meningococcus Ebert-féle balcillus (typhus). Staphylococcus, diphteria vagy lépfene (Anthrax) bacillusainak kultúrájával fertőzünk és egy csirátlanított próbacsőbe helyezünk, amelynek a fenekén egy csepp illóolaj van, amely gőzt szolgáltat, akkor az egyes fajokra nézve az illóolajokból egy olyan skálát állítanak össze, amelynél az antiszeptikus hatás növekedése kidomborodik. A fenti mikroorganizmusokra különösen a citrom-, narancs- és thymián-olajnak van ölő hatása.
Az olyan helyeknek a levegőjét, hol sok ember van, már régebben frissítik fel szétporlasztott illóolajokkal. Erre a célra különösen a fenyőtű olaját használják. Visszatérve az előbb említett illóolajdiszperzióra és ugyancsak ezek antiszeptikus hatására, nyilvánvaló, hogy olyan helyeken, ahol igen sok és sokféle ember fordul meg, mennyire helyénvaló az illóolajoknak a levegőben való elporlasztása
[ays_poll id=”10″]IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!