Kertportal A tavalyi év egyáltalán nem volt a szabadföldi paradicsom éve. Vagy úgy nagyjából semmié, hiszen a mérhetetlenül nagy aszály, a poloskainvázió és a hangyáknak köszönhető levéltetűtenger már alapjaiban megnehezítette a paradicsomtermesztés.
Hogy idén sikeresebb legyél benne, összeszedtük a nálunk már bevált bio módszereket.
Egyes feltételezések szerint a házikerti paradicsom többet és szebbet terem, ha permetezik. Azért ez egy urban legend, vagy más néven városi legenda és nem érdemes bedőlni neki. A permetezés mint olyan ráadásul nem is fejezi ki pontosan, mire utal a megfogalmazás, mert a bio készítményeket ugyanúgy permetezni kell, mint a vegyszereket. Szóval akkor hogy is van ez?
Fahéj illóolaj
Ha már megvetted az e-bookot az Illóolajokkal a növényvédelemben címmel, akkor biztosan olvastad azt is, hogy a fahéj és a teafaolaj antimikrobiális hatást fejt ki növényvédőszerként. Ez a paradicsomoknál ugyanúgy igaz, így a vetőmag csávázásánál is már használhatod az illóolajos áztatást.
Gomba ellen gombával
Gombakártételek ellen szintén megoldást nyújt a Trichoderma nevű gombafaj kijuttatása is, mely elpusztítja a többi kártevő gombát. A
Trichoderma asperellum egy hiperparazita gomba és Trifender WP néven érhető el a gazdaboltokban. Általában rendelésre meghozzák pár nap alatt.
A legjelentősebb gombás paradicsom-betegségek a fitoftóra, szeptória, alternária, botrítisz és rizoktónia.
Hogyan védekezzünk ellene a nem bio megoldásokkal? Rengeteg vegyszerrel.
A betegséget okozó gombákkal szemben többnyire a vegyszeres védekezéssel vehető fel a harc. A megelőző kezelésre rézoxiklorid, mankoceb, propamokarb szoktak a növényvédősők javasolni, A már kialakult betegségnél viszont a szisztémikus szerek (dimetomorf, cimoxanil, azoxistobin) megfelelő váltogatása az ajánlott. Általánosságban évente 10–14 növényvédelmi kezelést tekintünk „normálisnak” a paradicsom esetében, ami tényleg rengeteg. Egy intenzív almáskertben viszont ez akár kevésnek is számít, ott akár a 30 vegyszeres permetezés is elfogadott és ajánlott szokott lenni. Hogy ez sok vagy kevés, mindenki döntse el hite szerint, de az alma és a paradicsom az egyik legtöbb vegyszert látott élelmiszer manapság.
Mikrobiológiai készítményekkel
A készítmények sorában az Em-bio nevü készítmény az, melyet a legtöbbször használunk a biokertben. Ez egy olyan komplex folyadék, mely a hasznos gombákat és más mikroorganizmusokat gazdagítja a talajban és a növény teljes felületén. Az Em-bio egy vitatott készítmény, sokan hitetlenek a hatékonyságával szemben, viszont saját tapasztalataink alapján merjük állítani, hogy a növények összességében sokkal vitálisabbak és ellenállóbbak a gombás fertőzések ellen, amikor a készítmény kijuttatásra kerül akár öntözéssel, akár lombtrágyaként.
Talajba juttatáskor javítja a gyökeresedést, ezáltal a növény erőteljesebb lesz betegségek, de akár kártételek esetén is. A terméshozamot akár 10-40%-al is képes természetes módon megnövelni, mely szintén fontos a jövedelmezőség szempontjából. Hála a hasznos baktériumoknak és gombáknak, mely a készítményben vannak, a termések eltarthatósága is növekszik. Erről nagyobb gazdaságokban is beszámoltak már.
Metszés – ami az egyik legfontosabb
Pár év kellett ugyan hozzá, de kikísérleteztük a Varga-féle kordonművelést paradicsomhoz, mely az intenzív paradicsomtermesztésnek és a szabadföldi lehetőségeknek az ötvözete. Folytonnövő és fél-folytonnövő fajtákkal a leghatékonyabb, de a determinált fajtáknál is alkalmazható, csak módosításokkal.
A Varga-féle kordonművelés lényege, hogy a növekedő palántát egy vezérszálon felvezetjük (ez lehet karó is) és folyamatosan kacsolunk a levélhúnaljaknál. Amikor elértük a fél méteres magasságot, egy levélhúnaljból elkezdünk oldalirányba egy dróton végignevelni egy ágat, a fő csúcsot továbbra is felfelé vezetjük, majd egy újabb fél méterrel később a teljes csúcsot elkezdjük oldalirányba kivezetni.
Így lesz két oldalirányba nevelt kordonmagasság.
A termések lefelé csüngenek, így a nap minden irányba éri őket. Eső (jég) esetén a felette elhelyezkedő levéltömeg lesz az, ami a termést védeni fogja, míg eső után a termések hamar megszáradnak, ezzel is csökkentve a gombás betegségek megjelenését.
Mivel a termések „nyitottan” helyezkednek el, így például a poloskák és hernyók is kevésbé szeretnek megbújni rajtuk.
A tavalyi aszályos és emellett szélsőségesen nehéz évben a Varga-kordonművelésű paradicsomoknál volt a legminimálisabb növényvédelmi munka, ellenben a szabadföldön a megszokott művelési módoknál mind az állati kártétel, mint a gombás-baktériumos fertőzés sokkal magasabb volt.
Borítófotó: Anel Busamp
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!
