Amikor gazdálkodásról beszélgetünk, akkor többnyire előkerül a biogazdálkodás kérdésköre is illetve az, hogy manapság érdemes-e biogazdálkodni vagy sem? Fizet-e a piac annyit egy termékért pluszban, mert bio? Elég a megbízhatóság és már isznak is a vevők a tenyerünkből? A Sudár-birtok lassan 30 éve gazdálkodik, ráadásul biogazdaságként, tehát van bőven rálátása erre a kérdésre.
A Sudár birtok esetében 1990-es évek elején kezdek gazdálkodni még a mai vezetők szülei. Az anyai nagyszülők kárpótlásként földet kaptak az államtól az elvett ecetgyár helyett.
„Édesapám ekkor kezdett el foglalkozni a földműveléssel. Egészen hamar jött a felismerés, hogy bioban kellene termeszteni. Így belépett a Biokultúra Egyesületbe, majd a Biokontroll Hungária Kft tagjai közé. Szerencsére hamar talált partnereket, így termesztett pl tönkölybúzát egy biomalomnak, napraforgómagot. Amit hidegen sajtoltunk és adtunk el, mákot, kukoricát, szinte mindent. 2016-ban döntött úgy, hogy abbahagyja a gazdálkodást és nyugdíjba vonul. Ez nála azt jelentette, hogy szó szerint egyik napról a másikra lett a miénk a férjemmel a döntés, hogy akarjuk-e továbbvinni a gazdálkodást nélküle. Hogy bioként, az nem is volt kérdéses, hiszen 2 évtizednyi példa volt már előttünk.” – meséli rögtön Erzsébet magazinunknak, amikor a kezdetekről faggattuk.
Viszont 1990 óta rengeteg idő eltelt és sok minden változott. Új növényfajták kezdtek elterjedni, új kártevők és kórokozók érkeztek a Kárpát-medencébe, így értelemszerűen változni kellett mezőgazdasági oldalról is. A piac is változott.
A gazdálkodás menetében annyi változást érzékeltünk, hogy egyre nehezebbé vált a felvásárlás. Nehezen találtunk szerződő partnert, aki bio áron vásárolta fel a megtermelt árut. Így amikor átvettük a gazdálkodást, eldöntöttük, hogy szántóföldi növénytermesztés helyett kisebb területen, intenzívebb körülmények között fogunk fűszer- és gyógynövénytermesztéssel foglalkozni.
Mert könnyű termeszteni ökológiai módszerekkel, feldolgozható, és a Dunántúlon kevés a konkurencia. Ma már sokkal nehezebb lenne az értékesítés pl tönkölybúzából, vagy napraforgóból, a préseléshez komoly beruházásra lenne szükség. Ehhez egyelőre nem áll rendelkezésre elég tőke.
– vallja Erzsébet, a Sudár-birtok tulajdonosa
Mennyire okoz fejtörést az új kártevők és kórokozók megjelenése és elterjedése biogazdálkodóként?
Ugyan biogazdálkodást folytatunk, de még azokat a vegyszereket sem használjuk, amit amúgy megenged az ökológiai termesztéstechnológia. Nem használunk réz- és kéntartalmú lemosó szereket, műtrágyát, rovarirtó szereket.
Helyette a megelőzésre tesszük a hangsúlyt, hogy a növényeink megfelelően edzettek és ellenállóak legyenek, ha jön a kártevő, minél kisebb terméskiesést okozzon. Pl növényi főzetekkel már a palántázás idején öntözünk és permetezünk is, ilyen a zsúrló, a paradicsomszár, a zsálya, a csalán. A gyümölcsfákat szappan/alkohol és illóolaj keverékével permetezzük, így kivédhetjük a tafrinát, a gombás, vírusos, bakteriális fertőzéseket.
A rovarok ellen csapdázunk, illetve hagyjuk, hogy a természetes ellenségei vegyék fel a harcot ellenük (sün, békák, vakond, rovarfajok). A kertünk egy része rovar- és pillangóbarát növényekkel van betelepítve, hogy minél több hasznos fajt tudjunk a kertünkbe csalogatni. Fürkészdarazsat, katicát, stb.
– válaszolja meg kérdésünket Erzsébet és egyben meg is nyugtat minket, hogy van lehetőség, ha nem is a legkönnyebb úton.
Ökológiai gazdálkodást folytatóként többször kell kezelnünk egy-egy területet, mint a konvencionális termesztés során. Viszont így az év minden napján minden növényt szedhetünk, ez különösen azért fontos, mivel a fűszerek és gyógynövények nagy része még hó alól is szedhető, illetve azért is, mert a birtok látogatható, ami azt jelenti, hogy bárki bármikor jöhet hozzánk és megkóstolhatja bármelyik fűszerünket.
Sokan vallják, hogy a bio élelmiszerek beltartalomban is mások, többek, mint a konvencionális társaik. Igazi kimutatátsok viszont alig vannak, amire ezeket a téziseket alapozni lehet. Hogyan látja ezt egy biogazdálkodó a tapasztalatai alapján?
Beltartalomban szerintem nincs sok, viszont genetikában, ellenálló-képességben, tűrőképességben igen. Egy tájfajta növény sokkal biztonságosabban terem, mint egy tájidegen, vagy pl. egy agyonnemesített fajta kevésbé ellenálló a betegségeknek. Ahogy olvastam a szakirodalomban, az antioxidáns-tartalma lehet esetleg magasabb, mivel saját magát védi vele a növény.
Ökológiai szemléletű kert
Mivel mi is ökologikus szemléletű kertként pozicionáljuk magunkat a Majorral, így rengeteg praktikát tesztelünk, ami hol beválik, hol nem. Egymás segítő növények: hisztek-e benne, próbáltátok-e, működik-e nálatok?
– mesélni nevetve Erzsébet
Igen, abszolút működik! Nagyanyám intelme volt, hogy krumpli mellé semmiképp se kerüljön hagyma, mert egyikből sem lesz semmi. Persze én ezt meg akartam cáfolni, így a bakhátak mellé duggattam hagymát. És tényleg nem lett egyikből sem semmi. Mivel a hagyma akadályozta a krumpli növekedését. De ugyanez igaz fordítva is. Paradicsom-bazsalikom, vagy káposztafélék-borsikafű, vagy gyökérzöldségek-hagyma esetében is. Illetve még nagyon sok példa van erre, ezeket be is tartjuk és beillesztjük a vetésforgóba.
Sok tényezőt kell figyelembe venni
A Sudár-birtok esetében is látszik, mennyire sok tényezőt kell ismerni a tájfajtáktól kezdve az egymást segítő növényeken át. Így egy biogazdálkodás működőképes és fenntartható lesz. Egy következő riportunkban még mélyebben belemegyünk még a biogazdálkodás rejtelmeibe, hiszen ez még csak a jéghegy csúcsa.
Ahogy Erzsébetéknél is látszik a piac átalakulásával a termékpaletta átalakulása is szinte törvényszerű. Így nem véletlen az sem, hogy a tönkölybúzát felváltotta a szárított fűszer- és aromanövény, melyeket egyre nagyobb kapacitásban kell előállítsanak.
Mit ajánlunk a Sudár birtok polcáról?
Kiváló Ételízesítőjüket nekünk is volt szerencsénk megkóstolni és csak ajánlani tudjuk, hiszen a jó étel a kiváló alapanyagokon is múlik.
Ha kíváncsiak vagytok még hasonló beszélgetésekre a biogazdálkodásról és a termelőkről, írjátok meg nekünk, kérdezzetek bátran!
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!