FaÜgyelet faápolás: Új alapokra helyezik a faápolást

Biztos mindenki tud mondani olyan esetet, amikor a szívéhez kapott, mikor meglátta az útszéli fák „csonkolását”, vagy a szabálytalan és hozzáértés hiányában kipusztított idős fák maradványait. Ebben szeretne változtatni a FaÜgyelet, akik új alapokra helyezik a faápolást. Balázs Gábor erdésszel készült beszélgetésünk.

Honnan indult a FaÜgyelet? Viszonylag egy ritka területét céloztátok meg a kertészeti szakmának.

Erdészként végeztem Szegeden, és még tanulmányaim alatt sikerült Hollandiában három hónapot eltölteni gyakorlat keretében egy dísznövény kertészetnél. Úgy megtetszett, hogy a tanulmányaim után visszamentem oda dolgozni. Ekkor sikerült elhelyezkednem egy faápolással foglalkozó cégnél, ahol sikerült elsajátítani a faápolás alapjait. – mutat rá szakmai hozzáértésére Balázs Gábor erdész, a FaÜgyelet faápolás szakembere.

Mivel megfogott maga a fákon végzett munka, a szakmai kihívás, 2011-ben jöttem onnan haza és indult el a vállalkozás felépítése. Ezt szeretjük, ehhez értünk.

A dendrológia (fa és cserjetan) egy csodálatos része a kertészeti szakmának. Ahogy a gombák világa is lenyűgözi a mikológusokat, a dendrológusok is ugyanezt érzik a monumentális fákkal kapcsolatban. Van kedvenc fád? Mi volt eddig a legöregebb fa, amivel találkoztál munkád során?

„Kedvenc fafajom van. Ez a tiszafa. Lenyűgöz a kéreg színe, a termés színe, a fa formája és a faanyag állaga.„

Hihetetlen szívós fa, és nagyon jól tud alkalmazkodni a környezetéhez. Ugye ennek a fának a népies elnevezése a Halálfa, mivel a teljes növény mérgező, kivéve – és ez a legfantasztikusabb -, a termésének a külső köpenye, ami egy mézédes kis piros gyümölcs. Képes megnőni 10-15 méteres fának, de alkalmas örökzöld sövénynek is. Így ha kedvenc fát kellene mondani, akkor a szegedi Móra Ferenc Múzeum melletti tiszafát mondanám, ami a Tisza parton van. Volt egy gyönyörű 130 év körüli tiszafa sor a szegedi Zsinagógánál is, de az sajnos áldozatul esett a felújításnak.
Aminek biztosan tudom a korát, az egy 130 éves tölgyfa, mely egy szegedhez közeli parkban áll. Sajnos a belseje korhad, bár ez kívülről nem látszik, így 3 évente műszeresen vizsgáljuk, hogy a korhadás mennyit rontott az állapotán, és ennek eredményeként végezzük el a metszéseket. Egyelőre más beavatkozás nem volt indokolt a fán. Ezen kívül vannak még kb. 100-120 éves fák amelyeket ápolunk, de ezeknek a pontos korát nem ismerjük, csak következtetni tudunk. – meséli Gábor

Amikor először beszélgettünk, említetted, hogy új alapokra akarjátok helyezni a faápolást. Mit takar ez egy hétköznapi ember számára?

Már egy ideje gondolkozunk egy kiszámítható, keresetbarát megoldáson. Jellemzően az érdeklődők első, második kérdése mindig az árra vonatkozik, mivel a köztudatban az terjedt el, hogy a faápolás vagy a lakott területi fakitermelés komoly összegekbe kerülnek. Pont ezért általában csak az utolsó pillanatban hívnak minket. Ellenben a faápolás akkor lenne igazán hatékony, ha a fa növekedését folyamatosan figyelemmel tudnánk kísérni, és megelőző tevékenységekre tudnánk nagyobb hangsúlyt fektetni. Most jellemzően akkor hívnak minket, amikor egy ág már eléri a tetőt. Ilyenkor egy nagyobb ágat kell levágnunk a fáról, ami nagyobb sebbel is jár, illetve a fát jobban megterheli. Sokan félnek, hogy a fa kiborul, kitörik. Ezt a félelmet erősíti a mostanában gyakori szélsőséges, viharos idő is. 

Ezek megoldására találtunk ki egy előfizetői csomagot három éves periódusra, akár havi, akár éves kifizetéssel, hogy a költségek többfelé osztódjanak. A csomag tartalmazza azt, hogy félévente egy szakemberünk megnézni a fa állapotát, ha szükséges műszeresen vizsgáljuk meg,  majd az általunk meghatározott ápolási munkákat elvégezzük a fán. Persze ezekre komoly garanciákat is vállalunk. Kiegészítésként akár az ősszel lehullott lomb eltakarítását is és a fák kondicionálását is kérhetik a csomaghoz. Bele kellett vennünk a lomb eltakarítást, hiszen sokan azért vágatják ki a fájukat, mert ősszel nem győzik a faleveleket felszedni és elszállítani. 

Néha kertészeti vandalizmusnak néz ki egy-egy útszéli fa a megnyírása után. Ma is találkoztunk bent Kiskőrösön belül egy komplett ilyen sorral, ahol a szívünk szakadt meg a látványtól. Az átlag kerttulajdonosok szerintetek mennyire értenek a fák ápolásához? Gondolok itt a metszéstől akár a sebkezelésig bármire.

Az útszéli fákat jobb esetben az adott település önkormányzata kezeli. Nem biztos, hogy ez a jobb eset, de ennek kellene lennie. Sokszor kelt nagy felháborodást egy-egy fa durva megcsonkolása, teljesen jogosan. De vannak olyan esetek, hogy indokolt lehet. Ritkán. Sokkal ritkábban mint, ahogy ez meg szokott történni. Városi környezetben a fák folyamatos metszésre, alakításra szorulnának, de ezt nem kapták meg és nem is kapják meg. Szerencsére a tendencia azt mutatja, hogy egyre több szakember kezdi ezt másként gondolni, és egyre több szakember kerül döntési pozícióba. De azt azért érdemes megjegyezni, hogy a városok költségvetéseinek igen kis hányada a városi fák ápolására szánt összeg.

Pontos számot nem tudok, csak egy-két költségvetést ismerek ilyen téren, de átlagban 6-700 forint jut egy fára évente egy városban. Ez elég csekély annak tükrében, hogy egy termetesebb fának a metszése akár egy egész napot is kitesz két embernek. Ha ezt számszerűsítjük – még ha minimálbéren is vannak -, akkor az 60-80.000 forint. Ez azt eredményezi, hogy 99 másik fára már nem jut pénz. – avat be minket a részletekbe Balázs Gábor, a FaÜgyelet faápolás vezetője.

Az átlag kerttulajdonos nem ért a faápoláshoz. Nyilván van egy szűk réteg, aki autodidaktikusan ezt elsajátította, és öröm nézni a kertjüket és öröm hallgatni őket, ahogy a kertjük fáiról beszélnek. Az átlag viszont hívjon faápolót a fához. Ágat levágni bárki tud, de egy ág helyes lemetszéséhez szakember kell. Sokan belátják ezt, a baj csak az, hogy akkor, amikor már kivágáshoz hívnak minket. Ekkor látható, hogy az a 15 éve helytelenül levágott ág most a fa vesztét okozza. Amint már említettem, ha ültetés után folyamatosan ápoljuk a fát, akkor idősebb korára könnyebben fenntartható.

– vallja A FaÜgyelet faápolás szakembere.

Miben tér el egy fiatal fának az ápolása egy idős fáétól?

Optimális esetben a fiatalabb fákat alakítjuk, az idősebb fákat fenntartjuk. Nagyon fontos egy-egy fát legalább fejben megtervezni városi környezetben, végiggondolni, hogy mi lesz, ha nagy lesz?! Eléri majd a tetőt, az ablakot, a kábelt, a szomszédot, stb. Szóval metszéseknél azt keressük, hogy melyik ágak nem okoznak majd gondot, persze fajspecifikusan. Fiatalon nagyon kell védeni a kár- és kórokozóktól. Ha ez optimálisan van végigvezetve, akkor az egyre korosodó fán, már csak az állapotot kell fenntartani, amit kialakítottunk.

Mi van most? Gyakorlatilag ugyan úgy kellene alakítani a koros fákat, mint ahogy kellene a fiatal fákat, amiket viszont senki nem csináltat meg. A legnagyobb probléma, hogy a 6 éve elültette fákon is még néha megtaláljuk a faiskolai szalagot. Úgy tűnik az emberek fejében az él, hogy a fát csak el kell ültetni és nincs több feladatunk vele.

Nem győzök visszatérni az új alapokra, mert pont ezt szeretnénk ezzel felszámolni.  Az általunk ültetett fákra jelentős előfizetői kedvezményeket szeretnénk biztosítani, remélve, hogy ezzel sikerül elérni azt, hogy a karó időben kikerüljön a fa mellől, és az első metszéseket is megkapja a fa.

Vannak az idős, monumentális fáknak speciális ápolási munkái, amit érdemes mindig szakemberre bízni?

Az idős, monumentális fák összes ápolási feladatát szakemberre kell bízni. Ha azt szeretnénk, hogy sokáig fenntartható maradjon a fa, akkor nem bízhatjuk egy hétköznapi favágóra. Ahogy a gázszerelést sem bízzuk a villanyszerelőre. Szóval érdemes megbízni egy faápoló szakembert egy idős fa gondozásával. 

Nem feltétlen a korhoz kötném a speciális munkákat, inkább faegyedekhez, körülményekhez. A korona biztosítása egy elég speciális munka, itthon még annyira nem is ismert. A lényege, hogy a veszélyesnek ítélt ágakat egy speciális kötéllel rögzítik, hogy letörés esetén ezek ne essenek le. Ezek egy típusa engedi mozogni a fát és nem akadályozza a növekedésben sem, de ha baj van, akkor úgy működik mint egy biztonsági öv.

Általam nagyon kedvelt munka a platánok lemosása csipkés poloska ellen, itt konkrétan egy kefével végigdörzsöljük a fát. Ez a védekezés első lépése, és egyben a legkellemesebb is. – meséli Gábor.

Ha használtok pl Fakopp műszert: Milyen vizsgálatokat kell vagy érdemes elvégezni egy idős fa esetében, még az ápolási munkák megkezdése előtt?

Az első a szemrevételezés, így már a legtöbb dolgot elárulja a fa magáról. Korhadásokat, betegségre utaló jeleket, sérüléseket, száraz, megrepedt ágakat keresünk. Figyelembe vesszük a frekventáltságát és ez alapján döntünk a vizsgálat szükségességéről. Jelenleg kétféle vizsgálatot tudunk végezni. A Fakoppos vizsgálattal a fa törzsén és vázágain tudjuk vizsgálni a korhadások nagyságát, statikai állapotot és kockázati értéket. Lényegében kiszámítjuk, hogy mekkora erősségű szél törné el a fát a mért pontban. A húzásos vizsgálattal a gyökér állapotára tudunk következtetni: itt is azt számítjuk, hogy mekkora külső behatás kellene, hogy a fát gyökerestől borítsa ki. Általában ezeket szoktuk elvégezni az idősebb fákon. – mondja Balázs Gábor, a FaÜgyelet faápolás szakembere.

Nyilván évgyűrűket már csak kivágás után lehet számolni. De hogyan lehet egy fának a korát meghatározni?

Városi fáknál lehet egyszerű és nehéz is. Ha nem akarjuk a fát roncsolni csak azért, hogy egy irreleváns számot kapjunk, akkor tapasztalati úton következtetünk és a fa átmérője is adhat némi támpontot. Erre van egy táblázat, amit dr. Radó Gyula készített, de ebben is csak nagyságrendileg van meg a fa kora. Persze ez is eltérhet különböző termőhelyi adottságok esetén. Gondoljunk csak bele, hogy milyen tápanyagot vehet fel egy eltévedt, senyvedő bükkfa a kiskunsági homokon. Eléldegél valahogy, de nem fogja azt a produktumot hozni mint a bakonyi társai.

Igazából, nem a fának számít a kora, hanem nekünk, hogy hány évesek vagyunk, mert félünk a haláltól.  Tudni akarjuk, hogy az a nagy platán hány éves, de sehol sem számít az, hogy 80 vagy 100 vagy 120 éves. Élvezzük a szépségét, élvezzük a formáját, az ágak kígyózását, és élvezzük a levelek játékát. Tiszteljük magát az élőlényt és csodáljuk őt, mert neki nem számít, hogy hány éve van ott: minden évben hoz levelet, virágot, termést érlel, elhullajtja a leveleit majd télre meghal és tavasszal újra levelet növeszt. 

A közterület építészetben van most egy bevett szokás, az idős fákat gyakran teljesen kivágják, a tereket letérkövezik és jó esetben új telepítések kerülnek az addig árnyékot adó fák helyére. Mit gondol erről a FaÜgyelet faápolás szakértő?

Ez egy nagyon nehéz kérdés, mivel ennek az éremnek is két oldala van. Az egyik oldalon ott van az, hogy védjünk meg minden élőlényt, és fából is csak azt vegyük ki, ami egy óvodás csoportra esne. A másik oldalon az a szemlélet van, hogy a fejlődésnek nem szabhat gátat egy-két fa, mert az új, több értéket teremt. Én az előbbihez húzok, de esetenként el tudom fogadni az utóbbit is.

Vegyük a korábban említett szegedi példát. Kivágtak egy kb.130 éves tiszafa sort, hogy a helyét betelepítsék egy sor tiszafával. A kivágás okát azzal indokolták, hogy szeretnék rekonstruálni a kertet az eredeti tervek alapján. Csakhogy az eredeti terveken is tiszafa sor van, így újra telepítették. Ha több energiát fektettek volna a rekonstrukció ezen részébe is, akkor egy pár év alatt az eredeti fasor megmenthető lett volna. De ez a megoldás nonszensz.

Az, hogy egy új épület helyén 50-100 fát kivágnak egy parkból, az azt jelenti, hogy ott a parkot felszámolták, az nem park többé.

Az érdekes az egészben az, hogy ha most mindent betonnal öntünk ki az azt fogja eredményezni, hogy utána mindent be akarunk majd zöldíteni. Szóval itt is valami arany középutat kellene találni, amiben én hiszek, mert emocionálisan nagyon  fontos az embernek a zöld, de annyira praktikus a beton, hogy arról kár lenne egy városi környezetben lemondani.

– vallja a a Faügyelet faápolás szakembere.

Mi az eddigi legnagyobb sikeretek, ami a munkátok során ért benneteket?

A legnagyobb sikerünk az, hogy ha valahova kihívnak, akkor megbíznak bennünk. A legtöbb hasonló vállalkozásnál azt hallom, hogy a tulajdonos akarja megmondani, mit csináljanak a faápolók. A legtöbb hely, ahova minket hívnak, már úgy kezdik, hogy rám bízzák mit kell csinálni a fával.  – meséli sikereit a Faügyelet faápolás szakembere, Balázs Gábor.

Ha még több tippre vágysz, kövesd YoutTube csatornánkat is!

Gyümölcsfák metszése érdekel? Akkor itt is utána olvashatsz oldalunkon.