Három izgalmas hazai látnivaló

Újabb érdekes látnivalókat hoztam egy esetleges hétvégi kiránduláshoz, kiruccanáshoz, úti célként. Mindhárom helyszín különleges és érdemes ellátogatni oda mindenképp családdal, barátokkal vagy akár egyedül is.

Tar-kő

A 950 méter magas Tar-kő a legmagasabb természetes, torony nélküli kilátóhely hazánkban. A Bükkben található, azon belül is a Bükk-vidék nyolcadik, Magyarország tizenkettedik legmagasabb hegyének számít. Az Olasz-kapui tanösvény egyik állomása tulajdonképpen.

A sziklafal tetejéről nyílik az elképesztő látványvilág és a gyönyörű panoráma a Bükk belső vidékére. A környezete fölé magasodik a mészkőszikla, így nincs szükség mesterséges létesítményre. Fennsík nélküli hegycsúcsok, hosszú völgyek, vízfolyások által felszabdalt táj tárulhat a szemünk elé. Különböző erdőtípusok, változatos erdőszegélyek, cserjések és nyílt sziklafelszínek, görgetegek, mezők alkotják a domborzat képét.

Messziről, de jól kivehető a Hór-völgy és Ódorvár, mely a völgy kijáratát őrzi. Nyugat felől a Felsőtárkányi-medencét, de a Mátra gerincét, Kékest és a Galya-tetőt is láthatjuk, esetleg felhőmentes, tiszta idő esetén még a Nagy-hegyet is. Déli irányba elpillantva, az Alföld található. Ha benne vagy egy nagy sétában, akkor a Tarr-kő „testvéreit” is végigjárhatod, keletről nyugat felé haladva Három-kőt, Vörös-kőt, Pes-kőt, majd Őr-kőt, és végül Bél-kőt. A Tar-kő sziklafalában az Őr-kőtől a Három-kőig tartó „Kövek vonulatának” nagy sziklahomloka még a triász időszakban alakulhatott ki. A mészkő meredek dőlésű rétegei lépcsőket alkotnak, melyek együtteséből alakult ki a „Kövek vonulatának” nevezett rész

A mészkőszikla oldalában találjuk a Tar-kői-kőfülkét, ami korábban betyár-rejtekhely volt, az előtt pedig az erdő állatai élőhelye. Pleisztocén kori állatok maradványait találták meg benne. Kiemelten értékes élővilágnak biztosít életteret, már azért is érdemes ellátogatni oda.

Vöröskővölgyi-Alsó-forrás

Egy igen ritka, és csak időszakosan megtekinthető természetes szökőkút a Vöröskővölgyi-Alsó-forrás. Felsőtárkány mellett található.A község Heves megyében, a Tárkányi-patak völgyében fekszik. A gyönyörű természeti jelenséget az okozza, hogy a tél végeztével, a Bükk-fennsík hótakarója elolvad vagy jóval csapadékosabb időjárás után fátyolosan tör utat a víz magának a Vörös-kő völgyben.

A nem mindennapi természeti jelenség azért is annyira izgalmas, mert jól el kell találni a látogatásunk időpontját ahhoz, hogy lássunk is valamit. Mindösszesen az év néhány hetében tekinthető meg. A működését a hegység gyomrának természetes víztárolója szabályozza. Mikor megtelik a völgyfőkben források láncolata kezdi ontani magából a hűs karsztvizet.

Szükség volt ehhez egy kis emberi rásegítésre. Az 1970-es években az addig forrástavat tápláló buzgár környezetét kiépítették, amivel a vizet pedig útirányba kényszerítették. Buzgárnak az árvizek során keletkező vízfeltöréseket nevezik, melyek a töltések mentett oldalán jelennek meg. A buzgár jellegzetes alulról felfelé irányuló szivárgásból alakul ki.

A Vöröskővölgyi-Alsó-forrás a Felsőtárkányi kisvasút végállomásától 45 percnyi, a faluból pedig körülbelül 2 órás sétára található. A környéken járva érdemes megtekinteni még a Vöröskővölgyi-Felső-, valamint az Imó- és Fekete-len-forrást is.

Iszkaszentgyörgyi kőgúla

Ha szeretnél piramist látni, akkor nem is kell Egyiptomig elutaznod, elég Iszkaszentgyörgyig. Iszkaszentgyörgy község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban, Székesfehérvártól mintegy 10 kilométernyire található. Határos a Bakonnyal, Iszka-heggyel, Sárréttel, Móri-árokkal. Iszkaszentgyörgy már a honfoglalást megelőző években is lakott hely volt, melyről bronzkori leletek tanúskodnak.

4,5 km hosszú tanösvényen fedezhetjük fel a település és környéke szépségeit. A tanösvény a település központjából indul, a helyi építészeti látványosságokat tárja fel nagyszerűen és a Bakony egyedi hangulatát, tájait. A majdnem teljesen felújított Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastélyt, a hozzá tartozó hatalmas parkot, a Szentháromság templomot, az 1824-ben emelt grófi sírkápolnát csodálhatjuk meg.

Na de hogy jön ide a piramis?

Pappenheim Szigfrid, a település egyik fontos embere, nagyon rajongott az ókori kultúráért, és több alkalommal is járt Egyiptomban. Rengeteg időt szentelt a piramisok tanulmányozására. Épp ezért a birtokát díszítő egyedi építményt valamikor az 1910-es években emeltette a Piramita-hegyre. De a legenda szerint nem egyszerűen a téma iránti érdeklődése miatt. Egy szeretett rokon emlékét őrző piramis ez tulajdonképpen. Ám sajnálatos módon még 1945 után széthordtak. Végül a kőgúlát 2014-ben a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt újraépíttette a dombtetőre.

A majdnem teljesen piramisra hajazó építmény, szinte pontos mása az eredetinek, csak egy kicsit modernizálva. Modernebb, betonalapon álló változata lett az eredeti emlékműnek.10 méter magas. A további érdekessége, hogy az építők a belsejébe időkapszulát is helyeztek el, 2014-es újságokkal, különböző helyi tárgyakkal. Mára pihenő is van körülötte padokkal.

Ez a három izgalmas látnivalón kívül további úti célt keresel? Olvasd el a korábbi bejegyzésünk is, mely szintén hazai látnivalókról szól.

Képek forrása: Pexels