Hogyan készül: A komposzt

Akár tavasz van, akár ősz, a komposztálás az egyik legjobb zöldhulladék-feldolgozási módszer, ha a talajmegújításban gondolkodsz. TALAJMEGÚJÍTÓ, TALAJMEGÚJÍTÁS ROVAT mai része a komposzt fajtáiról szól.

Minden kertben van zöldhulladék, de meglepődnél, mert még a panellakásban lakók is termelnek zöldhulladékot. Ebből készülhet akár komposzt is. Egy átlagos kertben több köbméternyi zöldhulladék keletkezik egy év során csak azzal, hogy az általános növényvédelmi és alakítómetszési munkákat elvégzik, összeszedik a faleveleket, kihúzzák a gyomokat. A rossz hír az, hogy a mai napig sokan az elégetésével próbálkoznak, és annak ellenére, hogy az egész kupac órákon át csak füstöt hány, semmi értelme nem lesz a jó sok zöldhulladéknak. De akkor mit kellene vele kezdeni? Komposztálj! Olvasóink hozzánk intézett kérdéseire is itt adunk választ 🙂

Hogyan készül a komposzt?

Ahhoz, hogy értsük az elkészülését, a fogalmat érdemes tisztába tenni. A komposzt egy mikroorganizmusokban gazdag, sötétbarna színű, laza szerkezetű és erdei föld illatű „anyag”.
A komposztot levegőztetni kell, vagyis éves szinten többször át kell rakni, meg kell forgatni. Ilyenkor az anaerob körülmények között érik össze, ennek lehet némi kellemetlen szaga (ammónia, hidrogén-szulfid, stb.), de az összeért komposzt nem büdös, sőt, szó szerint erdei föld illatű és állagú.

Ha most tisztáztuk a mi is a komposzt kérdést, akkor jöhet is a hogyan készült rész.

Vágd apróra a gallyakat, később könnyebb lesz az átrakásnál kezelni az ágakat, gallyakat. Gyűjtsd össze a faleveleket a földről, a kieső zöld szárakat leveleket a zöldségekről, az elhalt növényi részeket és a kertben egy kijelölt helyre gyűjtsd össze felkupacolva. Nem szükséges komposztáló ládát venned, elég, ha kijelölsz ennek egy sarkot a kertben és kész. Amikor megvagy a felkupacolással érdemes indulásképp beöntözni. Itt nem kell nagy dolgokra gondolni, csupán annyi a lényege, hogy ha beöntözöd, akkor serkented az érési folyamatot. A „kupac” mélyebb rétegeiben elkezd az anaerob folyamat elindulni. Szándékosan nem írunk most tudományos elnevezéseket és kémiai folyamatokat, mert a házikerti komposztáláshoz nem feltétlen kell tudd a teljes biológiai folyamatot.

Gyakorlatilag statikus komposztot készítettél így, ami egy lassú korhadási folyamatot eredményez. A levegőztetésre kéthavonta van szükség nagyjából, mert a nyári melegben gyorsabb lesz a korhadás, míg télen lassabb.

Ha sok a földigiliszta a kertedben, akkor az első átforgatásnál akár telepíthetsz is át a kezdetleges komposztdombodba földigilisztát. Így készül a vermikomposzt. Mellesleg idővel a giliszták megjelennek és önmaguktól odaköltöznek a komposztdombodra.

Ahogy érik a komposzt, esik össze a „kupac”. Ettől nem kell megijedni, ez természetes folyamat.

Mi történik akkor, ha év közben teszünk még friss zöldhulladékot a komposztdombra?

A komposztdomboknak az a lényege, hogy folyamatosan utánpótolod a zöldhulladékot. Így az eddig fent lévő növényi részek is lekerülnek, és környezetükben is elindul az anaerob folyamat. Ha egyszerre sok zöldhulladékot raksz a már működő dombra, akkor érdemes újra meglocsolni vízzel az egészet, ezzel is gyorsítva a korhadási folyamatot. Nyári nagy kánikulában főleg fontos, hogy ne száradjon ki a rakás.

A termokomposztálás lényege, hogy ellenőrzött körülmények között, rendszeresen átforgatod, úgymond levegőzteted.

A bomlási folyamat nem veszélyes az emberre?

A válasz egyértelműen: nem. Alapvetően a komposzt belsejében zajló anaerob folyamat „zárt”. A jól kezelt (rendszeresen szellőztetett, átforgatott) komposztdombnak nem lehet szaga. Az átforgatásnál érezhető pl. ammónia, de ez nem olyan mértékű, hogy emberre veszélyes lenne, főleg azért sem, mert szabadlevegőn van.

Mennyi idő alatt készül el a komposzt?

A leghatékonyabb és ezzel együtt a leggyorsabb a termokomposztálás, ahol kb. 3 hónap alatt szép érett komposztot kapunk. Ennél kell számolni egy lehülési fázissal, amikor a meleg komposzt kihül, és felszaporodnak benne a fontos mikroorganizmusok.
Ugyanígy a lassú (statikus) komposztálásnál is felszaporodnak a hasznos mikroorganizmusok, csak maga a folyamat más egy kicsit.

Mennyi komposztom lesz, ha elég ügyes vagyok?

Átlagosan elmondható, hogy 2 köbméter kiindulási anyagból 1-1.5 köbméter komposzt lesz. Ez attól függ, hogy mi volt a kiindulási anyag. A szalmásabb, fűnyesedékesebb alap kevésbé esik össze, míg egy paradicsomszárakkal, vesszőkkel teli jobban. Nagyjából a fele lesz a végeredmény a kiinduláshoz képest.

Mi kerülhet a komposztra?

Korábban már írtunk róla, mennyi mindent a komposztra lehet dobni.  Ami nagyon fontos, hogy beteg növényi részeket (moníliás, gombás fertőzésekkel, vírusfertőzésekkel teli növényi részeket) ne tegyünk rá.

Miért jó, ha komposztálunk?

A komposztálással a talajban humuszt tudunk képezni. A talajmegújító mezőgazdaság egyik alapja a komposztálás. Egyes talajok, mint például a homoktalaj egy szerkezetnélküli, mikroorganizmusok nélküli talaj, mely ráadásul humuszban szegény. Vagy szinte nincs is benne. A kijuttatott komposzttal javíthatjuk a tala állapotát, ezzel is segítve a növényeink túlélését és egyben vitalitását.

HA TETSZETT ÍRÁSUNK, OSZD MEG BARÁTAIDDAL, ISMERŐSEIDDEL IS FACEBOOKON VAGY INSTAGRAMON! 

KÉRDÉSED VAN? FÓRUMUNKAT A FACEBOOKON TALÁLOD!