Kertportal Téged is érdekel, hogyan tájékozódik a postagalamb? Gondolkodtál már ezen valaha? Minket mindig is érdekelt ezeknek a rejtélyeknek a magyarázata. Izgalmas állati témák után kutattunk a héten!
Vannak az állatvilágban olyan érdekességek, ami mindig is foglalkoztatta a hétköznapi és egyben kíváncsi embert is. Falunk még most is van hagyománya a postagalamb tartásnak, ráadásul egész szakszövetség is van, mely a postagalambok köré épült.
TUDTAD? A Magyar Postagalamb Sportszövetséget 1882-ben alapították Magyarországon.
Az oldalukon még galambkereső is van ráadásul azoknak, akik elvesztették postagalambjaikat.
A postagalamb a házigalamb (Columba livia domestica) egy fajtája, vagyis háziasított szirti galambok, melyeket arra tenyésztettek ki, hogy nagy távolságokból is hazataláljanak, így üzenetek szállítására alkalmazzák őket. Ennek az általános elnevezése a galambposta. Az ókori rómaiak és görögök idejében (Kr. e. 500 körül) már használták hírvivőként a galambokat.
Hogyan tájékozódik a postagalamb?
Ez a kérdés nem csak minket foglalkoztat, így az amerikai Cornell Egyetem kutatói a Journal of Experimental Biology című szaklapban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy megfejtették a postagalambok tájékozódásának évszázados rejtélyét, és rájöttek, hogyan találnak haza akár több száz kilométeres távolságból is. Nézzük is a kutatók mire jöttek rá!
a postagalambok navigációs képességeinek kutatása 1969-ben egyszer már csődöt mondott, mert kiderült, hogy bizonyos helyeken a madarak összezavarodnak és elvesztik tájékozódási képességüket. Ezután indult el a Cornell Egyetemen a kutatás, mi lehet a titok. A leghíresebb ilyen kérdéses hely Jersey Hill volt, ahol az addig gyakorlatilag bárhonnan magabiztosan hazafelé induló galambok teljesen elbizonytalanodtak, és véletlenszerű irányokba kezdtek repülni. Több kísérletet is végeztek a helyszínen, kutattak ott biológusok is, de máig rejtély, hogy mi okozza azt az anomáliát, ami miatt az innen elengedett madarak nem találnak haza.
Mágnesen mezőben lévő változás? Másféle sugárzás? Nem lehet tudni.
Az az alapvető tézis, hogy a madarak a hanghullámokon keresztül képesek tájékozódni. A ’90-es években John Hagstrum arra tippelt, hogy a Concord repülőgép a hangsebesség átlépésekor bekövetkező hangrobbanással zavarja meg a madarakat, vagyis azoknak valamiképpen a hanghullámok segítenek tájékozódni. Abból következtettek erre, hogy a Concord abban az időben repült át a terület felett, mikor a madarakat is vizsgálták.
A madarak térképet rajzolnak az agyukban
Talán hihetetlenül is hangzik, mert a madarakat „buta állatoknak tartják”, mert agyméretük rendkívül kicsi a többi élőlényhez képest. De ezt alaposan megcáfolja az a 14 éven át tartó kutatás, ahol az amerikai kutatók az egyetem környékén, 200 helyről 45 ezer alkalommal engedtek el postagalambokat, és vizsgálták a viselkedésüket. A kísérletek eredményeképpen rájöttek, hogy a madarak ultraalacsony frekvenciájú, 0,1 Hz-es hanghullámokkal rajzolnak maguknak egyfajta mentális térképet, és ez alapján tájékozódnak
Ezek az ultraalacsony frekvenciájú hangok az infrahangok, melyeket a tengerekből, óceánokból származó turbulenciák hoznak létre a légkörben és ez egyfajta térképként jelenik meg a postagalambok fejében.
Ahogy haladtak a kutatások egyre jobban fény derült arra is, hogy az eltévedt madarakat mi zavarta meg. A kutatók elkezdték vizsgálni geológiailag azokat a helyeket, ahol a madarak eltévedtek. Azt vették észre, hogy ott az infrahangok nem voltak érzékelhetőek, így a madaraknak sem volt tájékozódási pontjuk.
Ezek a jelenségek geodéziai anomáliákként szerepelnek jelenleg a kutatásban, volt olyan hely, ahol a szél okozott olyan változást, mely megváltoztatta a „térkép” kinézetét a madarak számára.
TUDTAD?
1815-ben Nathan Mayer Rothschild londoni bankár a galambpostának köszönhetően duplázta meg a vagyonát: elsőként szerzett tudomást Napóleon waterloo-i vereségéről. (Forrás: wikipedia)
A postagalambokat az első és második világháborúban is használták. Harminckét galambot jutalmaztak Dickin-medállal, mely a Viktória-kereszttel egyenrangú, állatok számára adható legmagasabb rangú brit katonai kitüntetés, amit 1943-ban a PDSA (People’s Dispensary for Sick Animals) (Beteg állatokról gondoskodó emberek szervezete) alapítója, Maria Dickin alapított
A középkori Abbászida Bidodalom több tízezer madárból és több száz galambászból és írnokból álló galambpostarendszert működtetett. A birodalom a mai Iraktól egészen az észak-afrikai Atlanti-óceán partjáig ért és a madarak az üzeneteket nagy sebességgel tudták továbbítani. Amikor Timur Lenk mongol hadvezér 1401-ben Bagdad lakóit lemészárolta, elpusztította a kalifa galambjait is. (Forrás: Wikipedia)
OLVASS TOVÁBB:
TERMÉKAJÁNLÓ:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!
