Ismerd meg a Pusztán Sajtműhelyt!

A gazdariportokban az a jó, hogy rengeteg kincsre is bukkanunk, ráadásul értékes beszélgetések kerekednek minden egyes alkalommal. Így volt ez a Pusztán Kézműves Sajtműhely esetében is, amikor Illésházy Katával és Lajossal beszélgettünk.

Velük is a Czakó Termelői Piaczon szoktunk összefutni, szeretjük a sajtjaikat, legkülönlegesebbként az aszalt szilvásukat, melyet érdemes mindenképp megkóstolnod. De nem marad el emögött ám a joghurt sem, amiért időben kell menni, mert hamar elkapkodják.

A Pusztán Kézműves Sajtműhely 4 évvel ezelőtt indult, de dinamikusan fejlődnek, akkor vették meg első tehenüket, de ma már 10 fejőstehénnel és szaporulataikkal van tele a gazdaság.

Miért pont tehenészet és sajtműhely, amibe kezdtetek?

Négy éve gazdálkodunk Nagypiriten, a Marcal-mentén. Akkor vettük meg első tehenünket, jelenleg 10 –en vannak fejősök és a szaporulat. Teheneink tavasztól késő őszig az udvarunkon legelnek. Ebben az időszakban reggel és este jönnek be az istállóba a fejésre. A téli időszakban amikor már hideg van a szabadban, az istállóban tartjuk őket. A szarvasmarhák nagyon intelligens állatok, mindenki hallgat a nevére, beengedéskor mindenki tudja, mikor kell a kapuhoz sorakozni, hogy hová kell állnia automatikusan. Mindnek külön személyisége van. – kezdi a válaszokat Illésházy Lajos.

„Én azt gondolom, hogy boldog tehenek, mert a saját rutinjuk szerint tölthetik napjaikat.„

Lajos vidéken nőtt fel, mindig is vonzotta ez az életmód, az állattartás, gazdálkodás. Előtte a Hortobágyi kézműves udvarban fafargóként tevékenykedett, itt ismerkedhetett meg a sajtkészítés rejtelmeivel. És miért pont a sajtkészítés a rengeteg autentikus vidéki szakma közül?

Nagyon megfogott, ahogy a tej saját magától alakul át, ha megteremtjük a megfelelő körülményeket. Össze kell vele hangolódni, meg kell ismerni minden tulajdonságát. A sajtkészítés egy nehezen befolyásolható biológiai folyamat, aminek rengeteg tényezője van és egészen a fogyasztásig tart. Tulajonképpen a vásárlóknál is tovább alakul.

– meséli Lajos a sajt iránti szeretetének alapjait.

A Pusztán Kézműves Sajtműhely 2018-ban nyitotta meg kapuit, miután egy sikeresen elnyert Fiatal Gazda pályázattal sikerült megteremteni az alapjait a saját alapanyagból történő sajtok mesteri elkészítésének.

Hányféle sajtot és tejterméket készítetek?

A hortobágyi tapasztalatok után elhatároztam, hogy el szeretnék mélyedni a sajtkészítésben. Márkus Gyuláné Rózsa keze alatt okleveles sajtkészítő lettem feleségemmel együtt.
A sajtok receptúráját én kísérletezem ki a tanultak alapján. Készítünk friss gomolyákat, félkemény és érlelt sajtokat, parenyicát különböző ízesítésekkel megspékelve.
A sajtokat az üveges termékek egészítenek ki, melyek feleségem által lettek kifejlesztve. Natúr és fűszerezett gyümölcsszószokkal ízesített joghurtok, krémes állagú krémsajtok, több ízesítésben. Fontosnak tartjuk, hogy ahol csak lehet, természetes anyagú csomagolást használjunk, ezért preferáljuk a papírzacskót a piacokon és a műanyag tégelyek helyett már a kezdetektől üveget használunk, amit természetesen vissza is váltunk.

Elég sokfelé találkoztunk már piacon, de ha valaki Tőletek szeretne vásárolni, akkor merre talál meg Titeket?

Budapest és a Balaton környékének termelői és gasztro piacain lehet velünk találkozni: Lábdi Piac, Slow Gasztro Market, Balatonalmádi városi piac, Zuglói Kenyérközösség, Római parti Piac, Czakó piacz, illetve rendelni lehet tőlünk az Itt a szezon és a Vedd együtt oldalán keresztül Budapesten.

Lesz majd, aki továbbviszi ezt a nagyszerű vállalkozást, akár a sajtkészítésről, akár a gazdálkodásról beszélünk?

Még az egész vállalkozás nagyon friss és kiforratlan ahhoz, hogy utódláson gondolkodjunk. Megszületett első kisfiúnk, aki a 4 hónapjával csak néhányszor találkozott a gazdaság állataival. Leginkább abban bízunk, hogy a gazdaságot csak akkor viszi bárki is tovább, ha tényleg a szíve vágya. Ez egy kemény pálya, ami nehezen illeszkedik a 21. századba. Rengeteg kihívást, veszélyt és lemondást hordoz magában, ami nem mindenkinek a megfelelő választás, csak ha látja a fejlődés lehetőségét, az elérendő célokat, az értéket a nehéz hétköznapok mögött, ami értelmet ad a munkának.

– vallja Illésházy Lajos

„Leginkább abban bízunk, hogy a gazdaságot csak akkor viszi bárki is tovább, ha tényleg a szíve vágya.„

Minden állattartót félreismernek azok, akiknek még nem volt haszonállatuk és nem értik, hogy egy gazdának a saját állata majdnem hogy családtag is, de biztosan van olyan, ami a szívéhez nő, sosem vágna le, nevén nevezi. Nálatok is jellemző ez a fajta plusz töltet az állatok iránt?

Az első teheneinkkel mélyebb a kapcsolatunk, mint a később érkezőkkel, de mindnek van valami különlegessége. Angéla a legszebb és legrégebbi tehenünk, Maja a legbátrabb, Áfonya a legbújósabb, Sári a legemberibb, Csini és Szekfű a nagyöregek, akik már nyugdíjas napjaikat töltik, és még sorolhatnám. Egyébként le nem vágunk senkit. Alapvetően családilag nem fogyasztunk marhahúst, maximum én kivételes esetekben, pl. vendégségben. Nálunk a lányok a tejért felelősek, a borjúkat, amiket nem tartunk meg, továbbtartásra adjuk közeli gazdáknak, a tejről való leválasztás után.

– meséli különleges kötődésüket állataikhoz a gazda.

A gazdálkodás nagy felelősség, mégis a fafaragásról erre váltottatok, de ezen kívül volt más mesterségetek is ha jól tudom….

Az alap szakmám is a kézművességhez kapcsolódik, ezekkel az alapokkal dolgoztam fafaragóként, majd a filmes világban textilekkel, jelenleg pedig a sajtkészítéssel. Minden kézműves termék előállítása – akár hobbi. akár vállalkozás szinten – ugyanannyi munkát, törődést és odafigyelést igényel, bár mivel most élő teremtményekkel foglalkozunk, a felelősségünk sokkal nagyobb.

HA TETSZETT ÍRÁSUNK, KÜLDD EL BARÁTAIDNAK, ISMERŐSEIDNEK IS!

HA HASONLÓ CIKKEKET OLVASNÁL SZÍVESEN, KÖVESS MINKET A FACEBOOKON, VAGY IRATKOZZ FEL YOUTUBE CSATORNÁNKRA!