Ismerjük meg a gyűrűsfarkú makit!

Az állatkertek egyik legkedvesebb, legismertebb és legelterjedtebb állata, a gyűrűsfarkú maki, másik nevén katta. A Madagaszkár c. rajzfilmben szereplő Julien király révén már szinte ikonikus rajzfilmhős is. De akárhonnan és akármilyen néven is ismerik, alább igyekeztem eddig nem ismert érdekességeket összegyűjteni erről a különleges állatról.

A katta elnevezései

Madagaszkár szigete szó szerint elszigetelt terület Afrika nyugati oldalán, ahol elkülönülten alakultak ki ritka, csak itt élő, un. bennszülött, más néven endemikus állatok (és növények), mint a katták is, és még másik 20 maki faj kizárólag csak ezen a szigeten él. Így az biztos nem fog meglepetést okozni, hogy a madagaszkári maki innen kaptam a madagaszkári jelzőt.

A katta elnevezés a latin nevéből, a Lemur catta-ból ered. Viszont a legérdekesebb a rendszertani családnév, a lemur szó eredete. Ez ugyanis latinul kísértetet, elhunytak lelkét, éjjeli szellemet jelent. Hogy miért is kapott ilyen félelmetes nevet ez a kedves állat? Mikor az első európai hajósok elérték Madagaszkár szigetét, a makikból csak a nagy sárga szemeiket látták, és a furcsa hangjaikat hallották. Egy elterjedt legenda szerint éjjelente pedig a „világító” szemeik csillantak meg a fák koronáiban, ezért elhunytak szellemeinek hitték őket. (A törzsfejlődés során a halaknál
megjelenő un. tapedum lucidum nevű fényvisszaverő réteg a makiknál még megfigyelhető, ezért is sorolták őket a „félmajmok” alrendjébe. Ez az a hártya, amin éjszaka visszacsillan a fényt és olyan, mintha világítana az állat szeme.)

Mondjuk kicsi az esély arra, hogy éjjel őket látták volna, mert makik inkább nappal aktívak és éjjel főként alszanak. De erre is van korabeli magyarázat: elhunyt makik lelkeit pillanthatták meg.

A gyűrűsfarkú maki latin nevében szereplő „katta” elnevezés pedig a macska latin nevéből, a Felis catus-ból eredeztetik, ami a makik macskához való hasonlatosságukra utal – legalábbis így tűnhetett Linné-nek, a tudományos nevezéktan atyjának, aki a makik latin nevét is adta.

Miért gyűrűs a gyűrűsfarkú maki farka?

A gyűrűsfarkú makik a szigeten belül is annak déli-délnyugati erdős, sűrű aljnövényzetű területek lakói. A szürke testű, fehér hasú katták fő díszének és jellegzetességének mondható a fekete gyűrűkkel tarkított, akár 60 cm hosszú farkuk is. És, mint mindennek a természetben, annak is több oka, van, hogy miért ilyen hosszú és miért vannak rajta gyűrűk. A hossza a makikat a fákon való egyensúlyozásban, kapaszkodásban segíti, és alváskor általában ezzel takaróznak. Viszont, mikor lent járnak a földön gyakran tartják fel kérdőjelszerűen.

Itt jön be a fekete sávok szerepe: a világos szürke és a fekete gyűrűk kontrasztja nagyon könnyen észrevehető a sűrű aljnövényzetben és a bokrok között, így egy másik maki jobban észreveszi, hogy egy fajtárs közlekedik arra. Tehát az ún. vizuális kommunikációt segíti elő.

Hogy kommunikálnak a lemurok?

Egymás felismerésében nem csak a látásuk segíti őket, hanem szaglásuk is: csuklójukon, a nemi szervüknél, valamint a mellkasaikon is illatmirigyek találhatók. Ezért látható gyakran, hogy ezen testrészeik valamelyikét egy-egy pillanatra egy fatörzshöz, ághoz vagy egyéb tereptárgyhoz dörzsölik. Ezzel jelzik a többiek számára, hogy „itt vagyok, itt jártam”. Ezzel azt üzeni, hogy ez az ő területe, más nem jöjjön oda, vagy esetleg pont ellenkezőleg, romantikus tartalmú a szagüzenet – hát, ezt már csak egy másik maki tudná megmondani.

A látható és szagolható jelzéseken túl még 28 különböző hangot is figyeltek meg náluk a kutatók. Én még a Budapesti Állatkert Madagaszkár házában való önkénteskedésem idejéből egy jellegzetes dorombolós hangjukat ismerem, valamint azt is megfigyeltem, mikor egy-egy magasabb fa tetejére kiállva kukorékoláshoz hasonló hangot adtak ki. Pontosan nem tudni, hogy mi a szerepe, valószínűleg a terület jelzésére szolgálhat.

Hasznos is, hogy ilyen sok módon, gyűrűs farkokkal, szagokkal, hangokkal tartják fent a kapcsolatot, mert a katták csoportokban élnek, 12 egyedtől akár 25 létszámúig is, és ennyi állat között már kell a megfelelő információáramlás.

Emberi hasonlóságok

A maki csoport együtt mozog, együtt eszik és együtt napfürdőzik. Ez utóbbi nagyon jellegzetes náluk – állatkertekben is gyakran lehet látni, ahogy széttárt karokkal, sokszor lehunyt szemmel a Nap felé fordulva „gyűjtik a fotonokat”. Ebben segíti őket a szürkés-fehér bunda alatti fekete bőrük, ami a színénél fogva jobban felveszi a nap melegét. De nem csak ott feketék: az csupasz és érzékeny mancsaik is. Itt újabb érdekességet lehet náluk megfigyelni: különálló ujjaik és szembefordítható hüvelykujjuk van.

Ez utóbbi két dolog miatt fontos: egyrészt könnyebben tudnak a fákon mászni, a másik, hogy ezzel már elnyerték a „félmajmok” rendszertani besorolást. (a majmok – félmajmok közötti különbség nagyon leegyszerűsítve: az ujjaik már az emberéhez hasonlóan különállóak és hüvelykujjuk visszafordítható, viszont a testfelépítésük nem emberszerű. De ennek azért több rendszertani és genetikai oka is van, mint például a fentebb említett fényvisszaverő hártya a szemükben).

Van még egy „emberi” érdekességük is: hátsó lábaik második ujján karom, a többi ujjukon köröm található. A karom és a köröm is szaruból áll, de a karom, mint pl. a macskáké, kihegyesedő, ’karmolásra” alkalmas. Ők ezzel tisztogatják magukat és egymást is. Míg a köröm, mint pl. a mienk, ellaposodott, inkább ’kaparni’ lehet vele. A majmok és félmajmok számára, akik főként a fákon közlekednek és apró dolgokat (pl. bogyókat, gyümölcsöket, bogarakat) kell megfogniuk, sokkal hasznosabb, hogy a karom helyett körmük alakult ki.

A köröm tehát segíti táplálék keresésében is segíti a kattákat, akik, mint a legtöbb majom és félmajom, vegetáriánusok – kizárólag növényi hajtásokat, virágokat, de főként gyümölcsöket fogyasztanak, esetleg változatosságként egy-egy ízeltlábút, illetve madártojást is hozzátesznek a menühöz.

A gyűrűsfarkú lemurok fogai is figyelemre méltóak: az alsó fogsorának metsző- és szemfogai ún. fogfésűt alkotnak, ezzel is szokták fésülni a szűrüket, nomeg a karmos végű hátsó ujjuk is segít nekik mikor „tollászkodnak”. Nemcsak magukat tisztogatják, szó szerint foggal-körömmel: egymást is gyakran kurkásszák, nyalogatják, ezzel erősítve a csapaton belüli összetartozást.

Nőuralom és ‘Eu de maki’

A gyűrűsfarkú makiknál matriarchátus, azaz „nőuralom” van: a vezérük általában a legidősebb nőstény. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ő eszik legelőször, aztán a hierarchia szerint a többi „hölgy” és csak a legalacsonyabb rangú nőstény után ehet a hím.

A gyűrűsfarkú makik udvarlási ideje áprilisitól júniusig tart. A hímek ritkán harcolnak egymással – sokszor inkább amolyan „szagviadal” zajlik. A már fent említett illatmirigyek váladékait gyakran össze is keverik: pl. a csuklójukon lévő mirigyet a mellkasukon lévő mirigyhez nyomják, majd az így összevegyített váladékot a farkukra kenik és azzal legyeznek a riválisuk felé – az „nyer”, aki a szagosabb. (Ez az ’Eu de maki’. :D)

Aztán, ha „illatosabb”, azaz riválisabb hím jól végezte dolgát, 4-4,5 hónap múlva születnek meg a már ekkor is fekete gyűrűs, de még cérna vékonyságú farkincával rendelkező, apró maki kölykök. Ekkor még kék a szemük, később válik szép narancssárgává. A kis katták az első pár hónapban az anyjuk szőrébe kapaszkodnak és el sem hagyják a biztonságot jelentő szülőjüket. Aztán egyre bátrabbak lesznek, egyre gyakrabban kóstolják meg a szilárd táplálékot is az anyatej mellett, míg 5-6. hónapos korukra önállóvá is válnak. A hímek még az ivarérésig a csapattal maradnak, később amolyan „fiú bandába” is verődhetnek, míg nem tudnak egy másik, nőstények által vezetett csapathoz csatlakozni. A lányok viszont gyakran maradnak ott, ahova születtek.

Védendő makik

A makik állományát a természetes madagaszkári élőhelyükön az eredeti „állományszabályozó” ragadozó fosszákon kívül sajnos az emberi behatások is veszélyeztetik. A helyi utak építése miatti területfeldarabolódások, egyes területeken az illegális vadászatok, valamint a tiltott befogások, no meg a környezet szennyezése miatt mára ez a faj is veszélyeztetetté vált. Szerencsére az állatkertekben jól tartható és könnyen szaporodnak, így a faj maga megmenthető, de az eredeti élőviláguk megőrzése lenne a fő cél.

A természetben 15 évig élnek, állatkerti körülmények között 33 éves kattáról is van adat.

Érdekesség még, hogy nemcsak „külsőségeikben” különlegesek ezek az állatok: rendkívül intelligensek is. Az amerikai Duke Egyetem Lemur központjában (Duke Lemur Center) több kutatást is végeztek, például érintőképernyős számítógépen a makik sikeresen helyezték sorrendbe az egyes képeket.

Legközelebb, mikor egy állatkertben jártok és látjátok a gyűrűsfarkú makikat, ezek után biztos eszetekbe fog jutni, hogy milyen érdekes, különleges állatok ők is.

Források:

https://zoobudapest.com/ezt-latnod-kell/hirek/gyurusfarku-gyermekaldas

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%B1r%C5%B1sfark%C3%BA_maki

https://hu.highriverlabs.com/7626-ring-tailed-lemur.html

http://www.hogyan-kell.com/articles/gyurus-farku-maki.html

https://www.agraroldal.hu/a-gyurusfarku-maki-bemutatasa.html

https://hirado.hu/2016/04/20/igazi-parfumkeszitok-a-gyurusfarku-makik/#