Tihanyi Lina A színtestek vasfelvételének fényhiányos mechanizmusa hasonlít a fotoszintézis által támogatott folyamatra – derült ki az ELTE kutatóinak vizsgálatából, amelynek eredményei a Frontiers in Plant Science szaklapban jelentek meg.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint felfedezésük hatással lehet az élelmiszeripari és egészségügyi tudásunkra és annak alkalmazására.
Az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékének kutatói a vizsgálatokhoz kelkáposztafejet használtak. A növény hatalmas, módosult rügynek tekinthető, amelynek torzsájáról számos, eltérően zöld, és különböző fejlettségű levél ered. Egy félbevágott kelkáposztafejen látható, hogy a szélső, fénynek kitett levelek zöld színűek, befelé haladva halványodnak, a legbelső levelek fehérek-sárgásak. A jelenség azzal függ össze, hogy a zárvatermő növények fény hiányában nem tudják előállítani a zöld színanyagot, a klorofillt, anélkül pedig fotoszintézisre sem képesek.
A több intézmény és számos kutató részvételével megvalósuló kutatás során tehát a fotoszintézisre nem képes levelek színtestjeinek a vasfelvételi mechanizmusát vizsgálták, és hasonlították össze a fotoszintézisre képesekével. Az általuk elsőként megfigyelt élettani folyamatok rámutattak, hogy a színtestek vasfelvétele – bár mértékében kisebb ugyan – de pontosan követi azt az elvet, ami a zöld színtestekre is jellemző – áll a közleményben.
Mindezeknek az alapkutatási jellegű tudományos vizsgálatoknak élelmiszeripari és egészségügyi jelentősége is van, hiszen növényi eredetű táplálékaink és azok színtestjei minden ember számára fontos vasforrást jelentenek. Ezért is fontos megérteni, hogy mely tényezők játszanak jelentős szerepet a színtestek vasfelvételében és vas felhalmozásában.
Forrás: MTI / Borítókép: Pexels
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!
