V. Topor Erika Kertész- mérnök A Fenntarthatósági rovatunk részeként egy kis ökológiai témákat is feszegetünk, csipet talajtannal és a mai témának a Miért jobb gyomosan tartani télen a kertet témát fogjuk körbejárni.
Ez a gyomos kert egy olyan téma, ami nagyon megosztó lesz. És amikor azt mondom, hogy jobb gyomosan tartani télen a kertet, akkor biztosra veszem, hogy sokan fel is hördülnek, hogy ne már! Hiszen ez ronda és nem is megszokott és senki nem csinál ilyet, mitöbb, mit fognak szólni hozzá az emberek.
De amíg a legtöbb ember fejében a puritán díszgyep és a tujasor van, addig jobb is, ha nem foglalkozunk más emberek véleményével, hanem elővesszük a jóérzésünket és a biológiai tudásunkat, amit még környezetismereti órákon is ezerszer hallottunk, csak nem ültettünk át gyakorlatba. Ennek mentén nézzük is: miért jobb gyomosan tartani télen a kertet? Ezt gondolom a témáról!
Mi is ennek az ökológiai háttere?
Ha kicsit belehelyezkedünk az állatok és növények világába, csak úgy gondolatban: Mi hol éreznénk jól magunkat? Egy teljesen pucér talajon, ahol az időjárásnak is ki vagyunk téve és még élelem sincsen? Vagy egy búvóhelyekben gazdag és élelemben is gazdag helyen lennénk inkább?
Egy gyepes vagy „gazos”, gyomos területen van elegendő búvóhely és a téli hideg is másképp érzékelhető a talajfelszín alatt. Egy olyan területen, ahol van talajtakarás (és ez mindegy, hogy takarónövényes vagy mulcsozott), ott a talajlakó állatok is jobban életben tudnak maradni.
Rögtön jön a kérdés: de akkor a károsak életben maradnak? Igen, többek között jobb lesz az áttelelési esélyük is. De mivel minden éremnek két oldala van: egy vegyszermentes kerthez az is kell, hogy a hasznosnak gondolt rovarok is át tudjanak telelni, melyekre viszont nekünk is szükségünk van.
A harmóniához egyensúly kell
Az egyensúly nagyon érzékeny. Onnantól, hogy vegyszerekkel is dolgozunk a kertben, hacsak nem szuperszelektív szerekkel permetezünk, nagyon beleszól a rendszer egyensúlyába is.
Emellett egy mindent eltűntető gyomlálás is akár végzetes lehet talajlakó mikroorganizmusoknak is. Gondoljunk csak bele, hogy a fényt kerülő talajlakó állatokat egy komolyabb gyomlálással kiforgatjuk a talajfelszínre, a fényre és ugyanez a rendszeres ásás is és talajforgatás is.
Talajtakarással a korai fagyok ellen
Egy másik izgalmas vonulata a témának, hogy egy üres talajhoz képest a talajtakart területnek a tavaszi felmelegedése is jócskán lassabb. Ha a talaj lassabban melegszik fel, akkor a benne lévő fák is lassabban érzékelik, hogy tavasz van. A késleltetett tavasz életérzés miatt később indul meg a gyökerekben a keringés, később hajt ezáltal ki maga a fa, cserje rügye is, tehát elkerülhetjük a kései fagyok okozta fagykárokat is.
Borítókép: Pexels
EZ A CIKK IS ÉRDEKELHET A TÉMÁBAN:
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!
