V. Topor Erika Kertész- mérnök Aki ismer minket, az jól tudja, hogy a mű dolgok ellen vagyunk és húsevőként ez kiterjed a húsra is. De akár a szejtánból készült műkacsát sem tudjuk mire vélni Márton-naphoz közel, de ez egy másik történet már. A műhús, amit kanadai kutatók fejlesztettek ki megtévesztésig hasonlít az eredetire.
A magyar médiában nagyjából ez év január közepén került napvilágra először a hír, de eléggé kétkedve fogadtuk: műhús gyártás volt a téma. Mielőtt fontosnak tartjuk, hogy olyan témákról is írjunk, ami minket embereket érint, így utánajártunk, hogy nem kamu cikkről van-e szó, nehogy a mindenegyben feelingjére támaszkodjunk.
Egyetemi kutatók fejlesztették ki
A McMaster Egyetem kutatói kifejlesztettek egy olyan húst, amely természetesebb ízt és állagot ígér, mint a hagyományos állati hús más alternatívái. Ravi Selvaganapathy és Alireza Shahin-Shamsabadi egyetemi kutatók a húspótlók elkészítésének újfajta módját találták ki laboratóriumi körülmények között,
IZOM- ÉS ZSÍRSEJTEK VÉKONY RÉTEGEKBEN TÖRTÉNŐ EGYMÁSRA RAKÁSÁVAL.
Honnan indult el ez az egész?
Ilyenkor ez az első gondolatom, vajon mi jár annak a fejében, aki műhúst akar gyártani és mire alapozza az egész technológiát? A technikát az emberi transzplantációk szövetének növesztésére használt módszerből adaptálták a kanadai kutatók.
Az élő sejtek rétegeit (vagyis a szöveteket), melyek papír vékonyságúak, először tenyészettel megnövesztik laborkörülmények között, majd egymásra rakják vagy összehajtják őket. Az egyes rétegek így kötődnek majd egymáshoz.
Annak aki szeret főzni, talán a levelestészta hajtogatása juthat erről eszébe. Ezzel a technikával gyakorlatilag bármilyen vastag szövetréteget létre tudnak hozni.
Ami még megdöbbentőbb, hogy tetszés szerint tudják alakítani a zsír és hús arányát. Vagyis készíteni tudnak száraz szűzérmét a tarjáig vagy szalonnáig?
„Húsrétegeket készítünk” – mondja Selvaganapathy. – „A fogyasztók pedig tetszés szerinti zsírtartalommal vásárolhatják meg a húst, akárcsak a tej esetében.”
Ha azt gondolnánk, hogy már mindent láttunk, akkor a következő bekezdés még bizarrabb lesz.
Van még tovább is a műhús témában…
Hogy tovább fokozzuk a már-már gusztustalan témakört, a kutatók először egérhúst állítottak elő egerek szöveteiből. Állításuk szerint egészen eredményesek voltak, hiszen tudtak egy karajnyi méretet létrehozni. Megnyugtatásul: állítólag ezt nem ették meg.
Bár az ehető hazai húsok között a nyúlhús is szerepel, mégis sokan idegenkednek tőle. Ezek a bátor kutatók megismételték a kísérletet nyúllal is, melyből az előállított húst már meg is kóstolták.
Olyan érzés volt megenni, mint a húst
– mondja Selvaganapathy.
Ezt az egészet elképzelni is rossz, de az egészet arra alapozták, hogy az állattartás mára már fenntarthatatlan lett és szükség van műhúsra ahhoz, hogy a Földön élő embereknek meglegyen a kellő húsmennyiség. Állításuk szerint, ha már egérből és nyúlból sikerült, akkor simán tudnak majd készíteni sertésből és marhából is igazival megtévesztő hasonlóságú műhúst.
Startup lett belőle
Az életképes hús előállítása az állatok felnevelése, ellátása és leölése nélkül sokkal fenntarthatóbb, egészségügyi szempontból pedig sokkal kevésbé pazarló lenne – mutatnak rá a kutatók az egyik hírportál cikke szerint.
De azért sok kérdést is felvet a dolog.
A valódi húsban, főleg itt a legeltetett vagy szabadon tartottra gondolok, sokkal több egyéb alkotóelem is rendelkezésre áll. Gondoljunk csak bele a zsírban oldódó vitaminokra, ásványi anyagokra vagy a természetes fényben keletkező D-vitamint is ide lehetne sorolni. Ezt azért laborkörülmények között ipari léptékben is kérdéseket vet fel.
Borítófotó: Pexels
OLVASS TOVÁBB:
CSATLAKOZZ FACEBOOK OLDALUNKHOZ még több érdekes tartalomért!
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!
