Kertportal A permetlé és a növényi trágyalé készítéséhez sokféle növényt felhasználhatunk. Többnyire ilyenkor gyógynövényekre gondolunk, de ettől sokkal szélesebb az alapanyagkör: cserjék, fák, zöldségek és különféle gyomok is lehetnek a permetlé alapanyagai.
Az egyik legismertebb növényi permet és trágyalé alapanyag a csalán.
Miben tér el a permet és a trágyalé?
A permet mindig permetező készíülékből jut a növények felületére, és sokkal hígabb a trágyánál. Az öntöző trágyaleveket viszont egyenesen a növények alá öntjük, beöntözzük őket vele. Ugyan a levelekre kerülő trágyalé nem okoz gondot a haszonnövényeken, de azért bánjunk mindig óvatosan velük.
Milyen előállítási módok vannak?
Erjesztett lé friss vagy szárított növényből készül. Az erjesztőedényt ne töltsük tele vízzel, hagyjunk helyet a habzásnak. Az arányokat mindig az adott alapanyagnövény diktálja, más a kamillánál és más a csalánnál a szükséges vízmennyiség. Az erjesztett leveknél a folyamatos (naponta akár többszöri) kevergetés szükséges. Akkor kész a lé, ha már nem habzik.
Áztatott lé vagy a hidegvizes kivonat mindössze egy napi áztatás eredménye. Általában esővízben történik az áztatás és annyi mennyiséget keverjünk be, amennyit el is tudunk aznap használni.
A préselt leveket ritkán alkalmazzuk, mert speciális présgép igénye van. Apróra vágott növényi részekből készül, a gyümölcscentrifuga elvén működő szerkezettel. Ilyenkor is a préselt levet higítani szokás.
A forrázat is növényi részekből áll, melyekre forrásban levő vizet öntünk. A 20-30 perces főzés után lehűtjük és ebben a legűlt állapotban használjuk fel.
A főzet hasonló a forrázathoz, de ez abban tér el, hogy itt a vizet együtt forraljuk a növényi részekkel, így a forrás idő után számítjuk a plusz 20-30 perces főzési időt. Szintén lehűtött állapotba használjuk fel.
Hogyan juttassuk ki?
A kijuttatásnál a szűk keresztmetszet, hogy ha nem szűrjük le a leveket, akkor a permetezőt könnyen eldugíthatják az apró növényi részek, szemcsék.
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!
