A sárga gévagomba /Laetiporus sulphureus/ általánosan elterjedt, közönséges, tavasztól őszig előforduló, feltűnő külsejű és méretű, nagy tömegben termő, könnyen felismerhető és gyűjthető gombánk. Ismeretére és felhasználására igen régi adataink is vannak. Ismerik fűzfagomba, reves cseresznyefagomba, karélyos tinóru, fűzfatüdő, kénsárga gévagomba néven is. Régen főként a Duna-Tisza közén piacra is vitték. Ma nálunk nem árusítják. Az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában nagyra becsült csemegeként árusítják.
Idős meggyfa oldalán nőtt sárga gévagomba Miskén (2016. április 29.)
Termőteste egyéves, taplószerű, emeletesen terem a fákon. Néha gumószerű. Felülete hullámos-dudoros, egyenetlen, de lehet sima is. Színe fiatalon élénksárga, narancssárga, néha vöröses árnyalattal tarkított. Átmérője elérheti az 1 méter is, egy-egy termőtestcsoport tömege 5-10 kg, de az irodalmi adatok 100 kg-osról is szólnak. Húsa fehér, fiatalon puha. Szaga és íze kissé fanyar, savanykás-fűszeres, az idősebb példányoké csípős, csersavas. Legkorábban vízparti öreg fűzfákon és vadcseresznyén jön elő, de minden lombos fán előfordulhat. A megtámadott fa barnakorhadását idézi elő. A termőteste az akadályokat körbenövi.
Könnyen és tisztán gyűjthető. A lédús példányok könnyen összenyomódnak. Addig fogyasztható, amíg puha, lédús és a kés könnyen beleszalad. Leszedés után könnyen kiszárad.
Idős meggyfa törzsén ülő sárga gévagomba Miskén (2016. április 29.)
A szívósabb részeket, a benőtt idegen anyagokat kell eltávolítani, majd a célnak megfelelően darabolni. Nyersen mérgezőnek tartják. Nehezen emészthető, de kitűnő gomba. Nagyon jó rántott gomba, sörkorcsolya, pörkölt, leves, tojásos gomba, svédgomba, majonézes gomba, vagdalt készíthető belőle. Rizses gombához is nagyon jó.
Szárításra nem alkalmas, mert szárítmánya ízetlen, fás állagú és a vizet sem veszi fel.
A belőle készített kész vagy félkész ételek gyorsfagyasztással jól tartósíthatók.
Feldarabolás után előfőzve sós-ecetes-fűszeres lében hosszú időre konzerválható. Lehet közéje vöröshagymát szeletelni, egy-két gerezd fokhagymával is fűszerezni. Díszítésre használhatunk sárgarépát, tehetünk bele tormaszeleteket is. A konzerv salátaként közvetlenül fogyasztható, de készíthetünk felhasználásával majonézes gombát, svédgombát is.
Rántott gomba
A gombát 4-5 mm-es szeletekre vágjuk, picit sózzuk, borsozzuk /vagy reszelt szerecsendiót, mandulát szórunk rá/, lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába forgatjuk és olajban pirosbarnára sütjük. Tartármártással, rizskörettel, hasábburgonyával tálaljuk. Friss salátát is adhatunk hozzá. Lehet főzelékre feltétként is adni.
Gombavagdalt
A feldarabolt gombát zsiradékon megpároljuk, majd vöröshagymával, fokhagymával, áztatott zsemlével együtt megdaráljuk. Tojást keverünk bele, sóval, borssal, majoránnával fűszerezzük. Pogácsákat formálunk belőle és olajban kisütjük. Panírozva is süthetjük. Rizzsel vagy burgonyával tálaljuk. Salátát adunk hozzá.
FOGYASZTÁS ELŐTT MINDEN GOMBÁT SZAKELLENŐRHÖZ EL KELL VINNI!
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE HASZNOS TARTALMAKÉRT!