Sírok gondozása: ápolás, növényültetés és azon túl

A legtöbb család a Halottak Napja előtt áll neki az éves nagy sírgondozásnak, addig meg többnyire a természetre van bízva minden: derül ki egy idei felmérésből. Pedig ha jól belegondolunk a sírok ápolása ugyanúgy feladat lenne, mint a saját kertünké, tulajdonképpen egy minikertnek tudható be. Sírok gondozása és a felmerülő kérdéseket válaszoljuk most meg.

Az elmúlt pár hétben számos kérdés érkezett be hozzánk Olvasóinktól, amiben a legkülönfélébb sírgondozással kapcsolatos kérdéseket tették fel. Bár mi sem gondoltuk volna, hogy ennyire érdekes téma lehet ez, mégis úgy tűnik, hogy egy picinyke kertrészlet is, mint a sír alig négyzetméternyi területe is kérdéseket indít el ebben az időszakban. Sorra véve az olvasói kérdéseket, most meg is válaszoljuk őket, hogy a házikert mellett a sírkert is gondozott és ápolt lehessen.

Kezdjük is rögtön az elején a szomszédos sírokról átérkező kellemetlenségekkel!

Mit tehetünk, ha ápolatlan a mellettünk lévő sír?

Talán a legtöbbet beküldött kérdés volt idén ez. Ha úgy látjuk, hogy a mellettünk lévő sír hónapok, sőt évek óta ápolatlan vagy szemlátomást már nincs „gazdája”, akkor érdemes lehet az adott temető irodájában utánakérdezni, hogy vajon a hozzá tartozó család, rokonok élnek-e még. Sok esetben nem is gondatlanságról van szó, hanem inkább az említett okok állnak a háttérben. Ilyenkor a temetői gondnokság is segíteni tud. Például az agresszívan terjedő növények gyérítésében is, hogy a mi családunk sírját ne károsítsa az átterjedő növényzet. A legtöbb problémát az olvasói kérdések alapján a trombitafolyandár és a borostyán okozza.

A saját térfelünkön elsősorban kapával tudjuk a helyzetet megoldani. Többen kérdezték a gyomírtót, de ettől nem is csak a környezet károsítása végett beszélünk le mindenkit. A gyomírtó a növény hajtásain keresztül nem csak a saját térfelünkön pusztítja ki a növényt, hanem az eredeti síron is, ami a „jó szomszédi viszony” miatt nem célszerű. Még akkor sem, ha netán sosem találkoztunk a szomszédos családdal.

Hova kerül a zöldhulladék és minden zöldhulladéknak való?

A sírokra ebben az időszakban rengeteg zöldhulladékba tehető dolog kerül, viszont nem minden számít annak. Ha logikusan belegondolunk, a temetői zöldhulladékos nagy tárolók komposztálásra kerülnek. Így csak olyan dolgot tegyünk bele, amit a saját kerünkben magunk is beletennénk. A koszorúk alapjait gyakran fémdróttal tekerik körbe, így ha elhervad a koszorún a sok levél, virág, fenyőgally, akkor érdemes szétbontani a koszorút és csak a zöldhulladékra való részeket tegyük bele a tárolókba. A fém, műanyag és egyéb részeket (gyertyamaradékok például) már a sima kukákba valók.

A zöldhulladékos tárolóba tehetjük a kigyomlált növényi részeket, az elszáradt vágott virágokat és a vázákban beposhadt vizet is ide önthetjük. Itt jelezném, hogy nem illendő mások sírjai mellé, mögé, netán rá öntögetni az ilyen vizet! Ugyanígy a kigyomlált növényi részeket is rendre szedjük össze, ne hullassuk el a köztes utakon, hagyjuk a sírok közötti területeket is tisztán, ápoltan.

Sírok gondozása – Mit érdemes a sírra ültetni?

Ahogyan a kertünkben is, úgy a sírok esetében is a fenntarthatóságot célszerű szem előtt tartani. Mit is jelent ez?

Mivel jó esetben is havonta egyszer látogat ki egy család egy sírhoz, sőt, igazából a legtöbben szinte csak jeles alkalmakkor, így olyan növényeket válasszunk, melyek elviselik a szárazságot, lassan növekednek (például örökzöldek esetében a kompakt, ‘Nana’ törpenövésű fajták), lehetőség szerint nem szemetelnek. Mivel a lehulló lombot is illendő a sír körül rendszeresen eltakarítani, hogy más sírokat ne piszkítson be, így a lombhullatú „emlékfák” sem feltétlen praktikusak. Ráadásul a nagy növekedésű fák esetében a gyökerekkel is kalkulálnunk.

A legjobban a pozsgás növényekkel járunk, mert a nagy nyári kánikulát is bírják öntözés nélkül is. Választhatunk azonban egynyári virágokat, növényeket is, de ilyenkor az öntözésre oda kell figyelni.

Az olyan sírok esetében, ahol a talajban urnás sír is van, válasszuk a kisebb gyökérméretű növényeket. Közvetlen az urna feletti részre olyan évelő növényt ültessünk, amit évekig nem kell bolygatni majd. Tapasztalatból tudom, hogy kertészkedés közben évekkel később is „kellemetlen élményt” okoz, ha növényültetés közben megtaláljuk az urnás „doboz” tetejét, ha nem kellő mélységbe van lesüllyesztve.

A levélszínekkel, levélformákkal ugyanúgy bátran kreatívkodhatunk az összeültetéseknél, mintha a saját kertünkben dolgoznánk.

A növények ebben az esetben is akkor fogják jól érezni magukat, ha a sírhely fekvését, talajadottságait, a hely mikroklímáját, fényviszonyait is figyelembe vesszük. Egy fákkal borított helyre árnyéktűrők közül válogassunk, míg a napsütésnek egész évben kitett helyre a fénykedvelő és szárazságtűrő növénye kközül válasszunk.

Talajpótlás szükség esetén

A fiatal, frissen készült sírok esetében mély a talaj süllyedése igen gyakori. Bár a sírkészítésnél mindig felhívják a figyelmet, hogy érdemes várni kicsit, hogy a talaj megülepedjen, mégis akár évekkel később is még előfordulhat ilyen probléma. Ezt okozhatja a márvány sírok súlyából adódó süllyedés, a megváltozott talajvíz-viszonyok vagy akár a növényzet miatti gyakori öntözés is. Ilyenkor pótoljuk vissza a talajt! Ne hagyjuk a sírt nagyon megsüllyedni, mert az akár a teljes szerkezet töréséhez, károsodásához is vezethet. Ha nem tudjuk megemelni, vízszintbe hozni, mindig kérjünk szakszerű segítséget.

Sírok ápolása – Takarítás, tisztogatás

Az idő vasfoga a legszebben elkészített sírokat is károsíthatja. A szerkezet anyagától függően válasszuk speciális tisztítószereket. A fémekről (koszorúkból, mécsesekből) keletkező rozsdafoltokat se súroljuk, vannak erre tisztítószerek. A súrolás amúgy sem célszerű, mert mikrorepedéseket, sérüléseket okozunk a márványfelületen is és később még több problémánk lesz az ápolással. Egyedül a természetes kövekből készült sírokat célszerű kefével súrolni (gránit, homokkő például).

Viaszok esetében már nehezebb a dolgunk, mert zsíros foltokat hagynak a sírköveken. Mivel rongálás nélkül szinte lehetetlen a viaszt eltávolítani a sír felületéről, ezért minden esetben tartóval együtt használjuk csak a gyertyákat, mécseseket.

Rozsda esetében intenzív tisztításra van szükség. Bár a citromsav hatékony megoldás lehet, a márvány síroknál óvakodjunk tőle, mert kárt tehet a márvány felületben a sav maró hatása.

A műkő egy kőtörmelékből és habarcsból álló anyag, így szinte minden könnyen eltávolítható róla károsodás nélkül. Bár a legtöbb szennyeződést, mint a rozsda, szmog, viasz és más szennyeződések, könnyen le lehet kaparni, érdemes speciális műkőre való tisztítószerrel végezni a takarítást.

Kerüljük a súrolóporokat minden formában! Ahogy otthon is, úgy a sírköveknél is érdemes a súrolószereket elfelejteni. Sajnos a súrolószerekkel olyan mikrosérüléseket lehet okozni a felületeken, hogy utána nem csak a fényét veszíti el az adott felület, de porózusabbá is válik, vagyis sérülékenyebb lesz és jobban koszosodik.

Mit illik és mit nem? – Ami a sírok gondozása mellett még megszívlelendő

Ha már sorra is vettük a gyakori kérdéseket a sírok gondozása témakörben, akkor van még egy talán nem is olyan apró téma, ami szintén ide is tartozik. Mit illik és mit nem illik egy temetőkertben csinálni?

Egyre több helyen probléma a lopás. Igen, ezt is meg kell említeni. Sokan úgy gondolják, hogy ha nem tehetik meg, hogy szerettüknek virágot vigyenek, akkor elviszik más sírról, a nagy kavalkádban Halottak Napja körül úgysem derül ki. Egyrészt minden ilyen kiderül és el is szomorítja az embert. A másik az, hogy a szeretteink sem büszkék a tolvajokra, amikor fentről ránk tekintenek: A megemlékezés többet ér virág nélkül, mint csalva szerzetten virággal.

A temetőben nem szemetelünk: ha tele vannak a kukák, akkor (kedvesen) jelezzük a gondokságon, de ne dobáljuk le mellé, köré a szemetet, hanem akkor tegyük be a zsebünkbe, az autóba és vigyük haza és dobjuk ki otthon vagy egy másik (még nem dugig lévő) kukába.

Ne üljünk, álljunk rá a sírokra. Fárasztó lehet pár percet is állni, főleg, ha valakinek egészségügyi okból nem bírja a lába, a szervezete. Érdemes ilyenkor előrelátóan az autóba egy kisebb összecsukható széket vagy horgásszéket magunkkal vinni, amire le lehet ilyenkor ülni. Ne a mellettünk lévő sírra huppanjunk le.

A temetőben nem hangoskodunk és nem illendően viselkedünk más családokkal, nem nevetgélünk rajtuk, ha a saját értékrendünktől eltérően gyászolnak. Próbáljunk meg tisztelettel fordulni mindenki felé, még akkor is ha tömeg van, mert nem tudhatjuk, hogy ki mióta vesztette el szerettét, akihez látogatóba érkezett.

Ugyanígy az időseket se hagyjuk magukra. Ha bajba jutott embert látunk, ne forduljunk el tőle, hanem menjünk oda segíteni. Sosem tudhatjuk ki, miért szorul segítségre (akár máskor is, nem csak ezeken a napokon…).

Szelfizni illik? – szintén olvasói kérdés volt

Ebben a nagy digitális világban, amikor semmilyen életeseményünket már nem bírjuk lassan magunkban tartani és aki nem posztolja ki, hogy él, az várhatóan nem is létezik (értsük a cinizmust…szerk.), ott nem véletlen merült fel a tegnapi napon a kérdés: Szabad-e vagy illik-e szelfizni a temetőben.

A kérdés felvetője egyértelműen azt írta, hogy nem és nettó tiszteletlenség, mert senkire nem tartozik. Mások rögtön nekiestek, hogy márpedig mindenki úgy gyászol, ahogy szeretne. Az is tény, hogy vannak olyan szubkultúrák, ahol a halál és a zombinak öltözés teljesen normális és „menő. De ha már a belső lelki utunkat úgy tudjuk csak megélni, hogy a „nagyinak kiposztoljuk a felhőbe, hogy nála jártunk”, akkor tegyük mindezt úgy, hogy ezzel ne sértsük mások személyiségi jogait. Ne látszódjanak rajta más emberek, főleg ne úgy, hogy az számukra is kellemetlen lehet.

Van még kérdésed a sírok gondozása témakörében? Tedd fel bátran Facebook oldalunkon keresztül és megválaszoljuk!