Szent helyek nyomában

Hazánkban számos olyan különleges hely van, mely vallási szempontból kiemelt jelentőséggel bír és kirándulóhelynek sem utolsó! Ma két ilyen helyet mutatok nektek.

Mátraverebély-Szentkút

Mátraverebély és a Szentkút Salgótarjántól nem túl messze, mindösszesen 20 km-re található,  Nógrád megyében. A 21-es számú főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe.

A település Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geoparkjához tartozik, Nemzeti Emlékhelyként van nyilvántartva- Mátraverebélyes nagy régmúltra tekint vissza, egykor Árpád-kori település volt. A környék is páratlan szépségű.

Számtalan legenda maradt ránk a Szentkút születéséről. Az egyik szerint, egy néma pásztorfiúnak megjelent a Szűzanya, karján a kis Jézussal, egy tölgyfa koronájában. Felszólította, hogy ásson a fa gyökerénél le, és az ott talált vízből igyon, és újra beszélni tud majd. Így is tett és megszólat. Egy másik teória szerint Szent László király lova patája nyomából fakadt a mai Szent Kút forrása.

1714-ben Lukovics Márton kisterenyei plébános írásban rögzítette a több évszázados szájhagyományt, és a csodákat, melyek megestek a kút körül. 1210-ben építette a Vereb család az első kegytemplomot, a számtalan szentkúti zarándok miatt. Búcsú kiváltságot is kapott a város. 1705-ben az első kőkápolna is felépült, Almásy János jóvoltából. Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette  mai kegytemplomot és mellé rögtön egy kolostort is. Végül 2006-ban ünnepélyesen kihirdették a Szentkút Nemzeti Kegyhellyé válását.

A környéken további látnivalók is megtalálhatóak. A nem túl messze lévő Szentkúti barlangokban XIII. századtól rendszeresen éltek remeték. A barlangok a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon találhatók. Ez az egyik legnagyobb remetelak hazánkban. Szent László forrását is érdemes megcsodálni. És Somoskő sem maradhat ki a felsorolásból, ami szintén nem messze található. Egy olyan vár, ami 526 méter magas bazaltkúpra épült.

Mária kegyhely – Mátraszentimre

Magyarország legfiatalabb szent helye a Mátraszentimrei Mária kegyhely, a Mária-kápolna. Észak-magyarországon, Heves megyében található Mátraszentimre.

Az első telepesek valószínűleg a helyi adottságoknak köszönhetően üvegfúvással foglalkoztak, amelyhez az alapanyagot a környező erdők biztosították. Ennek emlékére épült a mátraszentimrei üveghuta.

A Mária-kápolna a talán az egyik legismertebb búcsújáróhely. A kápolnát még az 1970-es évek végén építették, több csodás jelenés helyén. Adományokból felújították, majd 1996-ban készült el mellé a szabadtéri oltár is, illetve a kápolna előtti márvány Mária szobor. Igazán egyedi a díszítésük, nem csak az elkészülésük módja.
A kegyhelyhez faragott kapun léphetünk be. A kápolna előtt található egy a különleges, egyedi tűzzománc stáció is, mely Rácz Gábor iparművész alkotása.

Közvetlenül a kápolna előtt található egy kút, amelynek vízéért sorban állnak a zarándokok a világ minden pontjáról. Érdemes a környéket is bejárni, például Fallóskutat. Fallóskút Mátraszentimréhez tartozik, és különleges atmoszférával bír. Közel 200 házból állt. További látnivaló még a környéken a Béke királynéja templom, Felső-Mátra legöregebb temploma is, melyet 1942-ben szenteltek fel. De Mátra csodálatos élővilága, az évtizedes tölgyesek miatt is érdemes ellátogatni e szent helyre. És Szél Sándor, azaz Paszkál testvér, az ország egyetlen hivatásos remetéje (1942–2011) is itt élt.

További különleges helyeket látogatnál meg? Olvasd el ezt a bejegyzést is.

Fotók forrása Wikipédia:

Készítette: Civertan – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0,

Forráskút: Készítette: Thaler Tamas – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0,

Kegytemplom: Készítette: Thaler Tamas – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0,

Készítette: Civertan – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0,

Készítette: Rákász Mihály (Rakaszmisi a(z) magyar Wikipédia projektből)