Wallipini: alföldi projekt Majorunkban

A wallipini: walipinit sokfelé építik világviszonylatban, hazai példaként viszont igen keveset látni, főleg nem működés közben. Mi építettünk egyet!

A wallipinit (walipini – mindkét írásmód helyes) sokan támadják, mert az a nézet, hogy jó, persze, de nem magyar viszonylatban. De hiteles magyar forrást aligha találtunk a netet böngészve, így hazai viszonylatra és költséghatékonyra megépítettük a mi teszt-walipininket.

Nézzük sorra, mit és hogyan építettünk!

Napsütés és a wallipini

Először is a tájolással kezdtük. Nagyon fontos a walipini (és ezzel együtt minden fóliaház, üvegház) tájolása a megépítésénél. A Nap beesési szöge, mely főleg a téli, napsütésben szegény időben kardinális kérdés. Nap beesési szöge télen 19°, nyáron 66°, így a tájoláskor a nagy tetősíkot is eszerint  terveztük. Cél: télen minél több fény (és meleg) jusson be a házba, nyáron viszont kevesebb.

Talajvíz

A talajvíz nagyon fontos szempont, vagyis az, hogy milyen mélyen van a talajvíz. A helyi adatok alapján a talajvíz nálunk 150 mélyen van. A gyakorlat itt hazudtolta meg először önmagát: a talajvizünk 80 cm mélyen van valójában.

Babok palántaként április közepén, melyek április 18-án lettek kiültetve a permakultúrás bemutatókertbe.

Költségek

Nagyon fontos szempont, hogy mennyiből tudod felépíteni, illetve, hogy mennyi idő alatt. Nekük az idő is nagyon fontos volt, mert abból van a legkevesebb általában és már nagyon szerettük volna elkezdeni a palántázást.

A raklap azért volt nekünk praktikus, mert a homoknál az ásás során fokozatosan meg kell oldani a leomlást, és így kézenfekvő volt. Egy használt raklap nagyjából 500 forint körül szerezhető be. A mi 7×4 méteres házunkhoz kb. 30.000 Ft-nyi raklapra volt szükség, ezzel bátran kalkulálhatsz.

A tetőszerkezethez külön faanyagra van szükség. Ha raklapból szeretnéd elkészíteni, annak túl nagy a súlya és rengeteg fényt is elvesz a téli időszakban. Nyáron talán jól jönne, de télen nem.

A faanyagot aszerint kalkuláld ki, hogy hányszor hányas a házad, kell bele oszlop a tetőszerkezet tartásához és legalább 1.5 méterenként egy tetőléc, kell bele egy erősebb gerenda is.

Oszlopnak mi akácot használtunk, ami volt kéznél. Természetesen könnyebb a dolgod, ha erre a célra is veszel oszlop-anyagot.

A gerincre végigfektettünk egy, a falazáskor már ismert élvédőt, hogy az egymásra kerülő fák ne szakíthassák ki a gerincnél a fóliát.

2018. február közepén így állt a ház, benne egy másik tesztünk: a passzív aquaponiával, ahol Szabolcs mondja el, mit tapasztaltunk a februári walipini-házban.

Ebben a videóban látszik a beltérben a koncepció is. A talaj legmélyebb pontja itt 120 cm-en van, és 80 cm-rel felette az „asztalként” vagyis termesztőfelületként funkcionáló „emelet”. Többek között így kevesebb földmunkával is járt az ásás, ráadásul így nem a talajra kell letenni a szaporítótálcákat sem. Ez egy praktikus megoldás, főleg, ha majd későbbi videóban a talajvizes problémát nézed: gyakorlatilag, ha akkor minden a földön van, akkor a magvetéseknek annyi.

Miért pont fólia?

A válasz egyszerű: ez egy tesztház, és kaptunk használt fóliát hozzá. A polikarbonát sokkal drágább, bár hőtechnikailag jobb lenne, de ehhez sokkal precízebb szerkezetet érdemes építeni. A fóliát a raklapok egyenetlensége miatt könnyebb felrakni viszont és ameddig nem tudtuk, hogy beválik-e a walipini, nem akartunk nagy költségeket sem.

Természetesen bejárati ajtóval is kalkulálnod kell, ez biztosan nem újdonság. Mi most egy bontott ajtót raktunk be, ami hamarosan kap új festést is.

Szellőző kell! Mindenképpen az ajtóval szemben meg kell oldani a szellőzést. Ehhez mi egy kályhacsövet használunk, amire hideg esetén a fűtés is beköthető. Ehelyett készíthetsz rá ablakot is, vagy egy másik ajtót, amennyiben a talajszinttel egy magasra visszahozod a bejáratot a másik oldalon is.

Árnyékolástechnika és fűtés

Kardinális kérdés. Amíg kint mínusz 5 fokok voltak, addig a mélyben lévő falat hőtükörrel borítottuk, az visszaverte a hőt és melegedett jobban a ház. Ahogy a napok egyre melegebbek lettek, úgy kellett a hőtükröt takarni, és felkerült a házra a raschell háló is teljes felületen. Így a kinti 25 fokban bent „csak” 35 fok van szellőztetés nélkül. Szellőztetéssel ez levihető a kinti hőfok felett pár fokkal.

Hogy a talajvízre visszatérjünk, már biztosan érzitek, miért mondtuk, hogy nagyon fontos tudni, milyen mélyen van a víz. Gyakorlatilag reggelre mindent vitt a víz, bokán felül ért a feltörő talajvízünk.

Pár héttel később viszont már itt tartunk, ami nagyon bíztató a walipini szempontjából.

Walipini-projekt néven folyamatosan fogunk felrakni friss videókat, hogy hiteles forrásból lássátok, hogyan is működik egy ilyen ház.

SZÁMOKBAN:

Walipini mérete: 7 méter hosszú, 4 méter széles, 

legmélyebb pontja 120 cm a talajfelszíntől mérve,

munkafelület magassága: 80 cm (egy fektetett raklap)

munkafelület mélysége talajfelszíntől: 40 cm

munkafelület „mélység”: 60 cm, ami a karhossz miatt fontos 

Költsége a felépítésnek: 

Vázszerkezet: kb. 70.000 Ft (raklap és faanyagok)

Fólia: kb. 20 m × 8 m (nálunk használt, 0 Ft)

Ajtó: nálunk 0 Ft (bontásból kaptuk)

Kémény (tűzeléshez és szellőzéshez): 3000 Ft

Raschel-háló: 6000 Ft

Jelenleg benne lévő palánták mennyisége: kb. 4000 db,

mely egy része már ki van poharazva

HA TETSZETT ÍRÁSUNK, OSZD MEG BARÁTAIDDAL, ISMERŐSEIDDEL IS FACEBOOKON VAGY INSTAGRAMON! 

KÉRDÉSED VAN? FÓRUMUNKAT A FACEBOOKON TALÁLOD!